A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)
Történeti közlemények - Dobrossy István: A diósgyőri és az ónodi vár 16. századi kapcsolatához
Fáncsy Borbála (nagyon sok rossz emléket hagyva maga után) meghalt.' Fáncsy Borbála végrendeletében 23 évi zálogos-birtoklás után a várat és az uradalmat — ellenszolgáltatás nélkül — visszaadta Ferdinándnak. A birtok átadására 1563-ban került sor, amikor a kiküldött bizottság (a koronauradalom történetében először) számba vette az uradalom birtoktesteit, településeit, az egyes települések lakosságát és a településeken levő különböző gazdasági objektumokat. 8 Egy év elteltével, 1564 végén I. Miksával új királyi tulajdonosa és Perényi Gábor személyében új zálogos-bérlője lett az uradalomnak. Perényi Gábor Diósgyőrrel csupán kiegészítette a család egyébként is hatalmas birtokát,'" 1 amelynek 1526-ot követően már része volt az ónodi vár, ill. ónodi uradalom címén a várhoz tartozó néhány kisebb település. 10 1564-től a két vár tehát egy család tulajdonába került, s ez jelentette az uradalmak és a várak között a kapcsolatot. Az ingóságok Diósgyőrből Ónodra, majd visszaszállítása így érthető. A kérdés most már csupán az, hogy mikor és miért került erre sor? Az inventáriumba erre két közvetett megjegyzés utal. Az egyik megjegyzés szerint a „zavargások idején" Ónodra vittek egy hordócskában foszfort (más fegyverekkel és hadászati eszközökkel), s ez akkor történt, „mikor még élt a kegyes emlékű Perényi Gábor". Perényi Gábor 1567. június 7-én, 35 éves korában halt meg, s apjához hasonlóan Patakon temették el." A diósgyőri vár kiürítésének tehát 1564 vége, 1565 eleje és 1567 első fele között kellett történnie. A „zavargások ideje" jelölhet a vár történetéhez kapcsolódva néhány napos vagy hetes időszakot, de jelölhet egy olyan korszakot is területünk történetében, amely a török közelsége és becsapásai, a reformáció térhódítása okozta belső villongások és a főúri viszálykodások miatt nyugtalan, szinte napi rendszerességgel konfliktusokat, bizonytalanságot szülő és jelentő időszak. A másik, kormeghatározásra alkalmas megjegyzés az állatok összeírásával kapcsolatos. Arról történik itt említés, hogy „generális uram (Swendy 12 ) ittlétekor levágatott egy tehén, s még kettő, a hadbiztosok ittlétekor, akiknek a várat adták át". A vár tehát, mint Perényi-birtok időlegesen a császáriak kezébe kerül. Nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy az előzetes és közös megegyezéssel történt, hiszen-semmi jele nincs a vár megtámadásának, vagy erőszakos birtokbavételének. Hasonlóan erre utal a császáriak megvendégelése, s a vár mintegy hivatalos átadása. Ennek a feltételezésnek csupán egyetlen adat mond ellent. A kézipuskák számbavételekor ugyanis megjegyzik, hogy ezek közül négy darab az „elfutott gyalogosoké volt". A gyalogosok elfutása pedig kapcsolatban lehet az összeírás említette, s a várhoz kötődő zavargásokkal. A vár átadásának oka sem Diósgyőr, sem Miskolc eddig ismert történetéből nem következik. Miskolc város jegyzőkönyveit 1569-től kezdik vezetni, így érthető, hogy a jegyzőkönyvek még utalásszerűén sem mondanak semmit a két-három évvel korábbi időszakra vonatkozóan. Van viszont a miskolci avasi református egyház történetével kapcsolatban egy utalás, amely szerint a „fennforgó zűrzavaros állapotokra nézve bekeríttetik palánkkal az avasi templom". 13 Ez viszont azt a feltevésünket támasztja alá, hogy az inventáriumban említett „zavargások ideje", vagy zavaros időszak nemcsak a várhoz kötődik, hanem sokkal általánosabb, s területünk a 16. század közepi időszakára vonatkozik. A „zűrzavaros állapot" okát településeinken kívül kell keresni.
