A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Joó Tibor: Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

csak az értékesebb kategóriát (a műemlékeket) tekintjük, akkor láthatjuk, hogy a műemlék-kastélyok 15°/o-a itt található! Megyénkben egyébként 154 műemlék, 360 műemlék jellegű, 56 városképi jelentőségű, tehát összesen 570 védett épület van. A megyei védett épületeknek is tehát 10%-át teszik ki a kastélyok és kúriák! Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mintegy 20 további olyan kastély, illetve kúriaépület is van, amelyek nem szerepelnek ugyan a műemlékjegyzékben, de XVII—XIX. századbeli építésük, építészeti, történeti, kulturális vagy hagyományokban kifejezésre jutó értékeik miatt feltétlenül fokozottabb védelmet érdemelnek. Érdekességként említem meg, hogy a „Hazai műemlékek és régi épületmaradványok jegyzéke"'' című — 1872. évi — jelentés még nem helyezett súlyt a kastélyok és kúriák műemléki jelentőségére, s teljesen mellőzte a barokk kor számbavételét is. Még a XX. század elején is hasonló a helyzet, hiszen Szendrey Jánosnak a Műemlékek Országos Bizottságához 1903-ban intézett javaslata

5 a Borsod vármegye területén általa műemléknek tekintett 42 épület között mindössze négy kastélyépületet sorolt fel: Bánfalva, Noszvaj. Sáta, Szendrő kastélyait. Noszvaj közigazgatásilag ma már Heves megyéhez tartozik. Rados Jenő „Magyar kastélyok" című alapvető művében

0 a történelmi Magyarország területéről 342 épülettel foglalkozik, melyből 28 esik Borsod, Abaúj, Torna és Zemplén vármegyék történelmi területére. Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenlegi területére ebből 16 jut, melyből 13 barokk és copf. A 16 kastély közül ismertetést közöl 2-ről (az edelényi és a sárospataki kastélyokról, melyek közül mi az utóbbit a várak között tartjuk nyilván), az edelényinek XX. század eleji alaprajzát is adja, említést tesz Girincs, Boldogkőváralja, Fáj kastélyairól, míg további 1 l-re (Abaújvár, Gagy, Felsővadász, Alpár, Cekeháza, Szikszó, Bánfalva, Dédes, Tolcsva, Monok, Pacin) térképen utal. (Ez utóbbi csoportból Abaújvár, Alpár, Szikszó, Dédes kastélyai jelenleg nem szerepelnek műemléki jegyzékben.) Genthon István „Magyarország Művészeti Emlékei" című monográfiájában' a megye területén levő kastélyok-kúriák közül 43 építményre vonatkozóan, H. Takács Marianna pedig a „Magyarországi udvarházak és kastélyok"

8 című munkájában a megyénk területén levők közül 12-re vonatkozóan ad adatokat. A különböző utikönyvek a fontosabb kastélyainkról általában csak néhány adatot, néhány soros méltatást tartalmaznak. Műemlékként nyilvántartott kastélyok: 1. Abaújkéri, Rákóczi u. 1. Gyógypedagógiai nevelőintézet, volt Bárczay-kastély, barokk, XVIII. sz. közepe. Földszintes. 2. Bánhorváti, Rákóczi u. 70. Áll. Erdőgazdaság, volt Platthy-kastély, feltehetőleg XVII. sz.-i eredetű, kiépítve 1752-ben. Kertje védett. Emeletes. 3. Boldogkőváralja, Kossuth u. 2. Egészségügyi Gyermekotthon, volt Zichy— Péchy-kastély, barokk, 1768. Kertje védett. Emeletes. 4. Edelény, Borsodi út 7. Volt L'Huillier—

Coburg kastély, barokk, 1725—30. Építette: G. B. Carlone (?!). Emeletes. Részben átalakítva 1912-ben (majd 1928-ban). Belsőben falfestmények, rokokó. 1756. Wereniczky János, valamint Lieb Antal (1780) alkotásai. Kertje védett. 5. Fáj, Bolt út 1. Községi tanácsház, volt Fáy-kastély, barokk, 1750 körül, klasszicista átépítésekkel, 1840 körül. Dísztermében stukkós dombormű-