A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Régészeti közlemények - Gádor Judit-Nováki Gyula-Sándorfi György: Borsod-Abaúj-Zemplén megye őskori és középkori erődítményei

Borsod-Abaúj-Zemplén megye őskori és középkori erődítményei Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk várakban egyik leggazdagabb vidéke. Területén őskori erődítmények, kora és késő középkori várak, erődített templomok találhatók. Ezek egy részének helye, kora és története, esetleg alaprajza is ismert az irodalomból, kutatásuk részben már lezárult, mint pl. Diósgyőré, vagy éppen most van folyamatban, mint Abaújváré. A legtöbbről azonban csak nagyon kevés információval rendelkezünk. Jó esetben csupán a helyüket ismerjük egy-egy irodalmi utalásból, korukra, formájukra, méretükre vonatkozóan azonban már alig rendelkezünk megbízható adatokkal. A Borsod vármegyéről irt század eleji monográfia pl. — a kor általános felfogásával egyezően — a megye területén található őskori és középkori földvárakat még szinte mind szláv építménynek tartja,

1 az újabb kutatások szerint azonban Zalavár kivételével szláv alapítású várat a mai Magyarország területén ez ideig nem ismerünk.

2 A korábbi, nyomtatásban megjelent leírások alapján a legtöbb esetben még azt sem lehet eldönteni, hogy őskori vagy pedig középkori földvárral állunk-e szemben. A fentiek arra késztették a miskolci Herman Ottó Múzeumot, hogy külső kutatók bevonásával egy több éves programot készítsen, amelynek célja a megye őskori és középkori erődített helyeinek a feldolgozása. A munkát nem kellett töretlen úton elkezdeni, mert Szendrei (Wagner) János, Soós Elemér, Leszih Andor, Pogrányi Nagy Félix és Kemenczei Tibor több ízben foglalkoztak a megye területén levő várakkal. Az ő irodalmi munkásságuk és feljegyzéseik alapot nyújtottak a kiinduláshoz. A vizsgálatokat e rövid előzetes ismertetés szerzői 1975-ben az alábbi szempontok szerint kezdték meg: 1. Irodalmi és adattári (feljegyzések, kéziratok, térképek) adatok gyűjtése. 2. Az összegyűjtött adatok ellenőrzése, illetve azonosítása terepbejárásokkal. 3. A földrajzi hely pontos meghatározása.

3 4. Az adott erődített hely felmérése. 5. Felszíni leletek (edénytöredékek stb.) gyűjtése. 6. Az esetleges történelmi adatok, felszíni leletek, az alaprajz és a topográfiai fekvés alapján a vár korának a megközelítése. A terepi munkák megkezdésével egyidejűleg egy jegyzéket készítettünk azokról a legfontosabb utalásokról, amelyekből még ma is azonosítható erődítmény maradványokra következtethetünk. A mellékelt jegyzék tehát azon helyek felsorolása, ahol a korábbi adatokból következően valamilyen korú erődítmény állhatott. Az adatok azonban többnyire puszta említésekből állnak, amelyekből semmi közelebbit sem sikerül megtudni a lelőhelyről. Számítanunk kell arra is, hogy néhány helyen a terepbejárás nem igazolja a jelzett hely erődített voltát, ahogyan erről már az eddigi munkák során is több esetben meggyőződhettünk.

5 De ugyanígy olyan helyeket is találhatunk, amelyeket eddig még sehol sem említettek az irodalomban.

0 Jegyzékünk terjedelme figyelmeztet a feladat nagyságára. A vizsgálat hosszú időt fog igénybe