A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)
Történeti közlemények - Kovássy Zoltán: A kolera és parasztlázadás Borsodban
sz. Kun Miklós földbirtokos. 8. sz. Borsod—Miskolci Hitelbank fiókja, 9. sz. Bródi Gyula erdőkezelősége, Lefkovics Áron. A két világháború közti időben Szendrő élte a maga megszokott életét. Postamesterei már több szakvizsgázott tisztviselőt (kiadót) és kisegítőt foglalkoztattak, hiszen kiterjedt külterületének forgalma azt megkívánta. A felszabadulás után a postahivatalt Péterfi Zoltán vezette, beosztottjai: Nagy Lajos, Szabó Péter, Cselényi Klára és Lénárt József. A hivatalt 1947ben a többi postameteri hivatallal együtt államosították, s forgalma azóta is állandóan emelkedik. Kamody Miklós JEGYZETEK 1. Schwendl Lázár tevékenységével kapcsolatosan a helytörténeti kiállítás tartalmaz érdekes anyagot. 2. Hennyey Vilmos: A magyar posta története. Bp., 1926. 78. 3. Kamody Miklós: II. Rákóczi Ferenc postaszervezete. HOM Közleményei, 15. Miskolc, 1976. 4. Crusius: Postalexikon, 4. kötet,... 1800. 5. Verordnungsblatt für die Verwaltungswige des österreichen Handelsministerium, I. kötet, 1853. 5988— P. sz. rend. 6. Kovássy Zoltán: Borsod megye képe egy 19. századi napló tükrében. HOM Közleményei, 15. Miskolc, 1976. 7. Böszörményi Kálmán: A Magy. Kir. Postamesterek és Postaszállítók névsora, 1890. 8. Borsod-Miskolci Értesítő. 1886. és 1887. évf. számai. A kolera és parasztlázadás Borsodban Jelentős értékre emelkedett Szeghi Kiss László naplója a magyar nép történelmének drámai eseményeit megörökítő lapjaival. Különösen érdekessé válnak az események azzal, hogy a napló folyamatos vezetése által az előzmények, a történelmi háttér is kiemelkedik a sorokból. Érzékelhetőbb így a társadalmi légkör, a sok-sok ellentmondás, mely kétségbeesett lépésre késztette az elnyomott népet. A napló családi jogon a szerző birtokában van, a közelmúltban jelen kiadványunk 15. számában közölt belőle részletet, itt adta közre a naplóírásra vonatkozó biográfiai adatokat is. Szeghi Kiss László naplójában eképpen örökítette meg a borsodi kolera, majd parasztlázadás eseményeit: 1829-ben: „Október 26-án midőn épen a Szüreten kint voltam, olly nagy égi háború volt, hogy a leg hevesebb nyári napokon sem lehet nagyobbat tapasztalni, a mint hogy akkor Putnokon a Ménykü le ütvén, két házat meg emésztett, és egyebütt is sok károkat okozott". Igen érdekes társadalmi és természeti események történetét őrzi a napló 1821. évi bejegyzése:
