A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Kamody Miklós: Adatok Szendrő postájának múltjához

mérföldmutatójába, mint Metzenzef van. A jegyzék végén 26 helységet sorol fel, mint kézbesítő körzetébe tartozó települést. A szendrői postakiadóságról közelebbit írt Szeghi Kiss László naplójában, mely szerint Lajos fia kapta meg pályázat útján a hivatalt.'' „Az Edelényi Járás Köz Igazgatási Főszolgabírósághoz érkezett felső rendelet a kívántt feltételek végre hajtása végett, mi czélbul Lajos fiam Edelényben is által menvén, a Szendrei Postai Járás 1-ső Májusban csak ugyan folyamatba tétetett, és Lajos fiam mint posta kiadó Szendrőbül e hivatali minőséget el kezdette; Az ő évi meghatározott fizettsége tehát meg állapíttatott pengőpénz: pengő pénzben, de ezekbül a posta legénynek havonként fizetendők 8ftok pp". A járandóságra vonatkozó pontos tájékoztatásból kitűnik, hogy a hetenként háromszor Sajószentpéterre és visszagyalogoló küldönc (postalegény) béréből a postakiadó évi bérének megfelelő (60 ft.) összeget „takarított" meg magának. A küldöncök kizsákmányolásának elfogadott módja volt ez a múlt században, sőt 1947-ig is, a postamesteri hivatalok állami kezelésbe vételéig. Szeghi Kiss Lajos az 1860-as évek végéig működhetett. 1870-ben már Bódogh Sámuelt említik meg postamesterként az évkönyvek. Öt felesége követte, mert 1890-ben már özv. Bódoghné a postamester, kinek fizetése évi 300. irodai átalánya 40, kézbesítési átalánya 45, szállítási átalánya 660 ft. volt. A szállítást már naponta lovas kocsival látták el. Nagy forgalma nem lehetett a hivatalnak, mert kisegítő munkaerőt nem foglalkoztatott.

7 Bódoghék postai működése alatt történt a postai takarékszolgálat beindítása, valamint a posta- és távírószolgálat egyesítése. 1886-ban a kormányzat a postai szolgáltatások körét új ágazattal bővítette, bevezette a takarékpénztári közvetítő szolgálatot, létrehozta annak központi szervét, a Postatakarékpénztárt. A falusi postamesterekre hárult, hogy terjesszék a takarékosság gondolatát. Az első évben 29 postahivatal foglalkozott a megye területén betétgyűjtéssel, ezek között 15 olyan község volt — Szendrő is —, ahol csak befizetés történt, kifizetés nem. 1887-ben a takarékszolgálatba bevont hivatalok száma a megye területén már 42. Szendrőről elismeréssel emlékszik meg az éves értékelés: „A megye területén megtakarítás dolgában vezérszerepet játszik Szendrő az ő 2315 ft. 02 kr.-nyi megtakarításával. Rudabánya megtakarítása 1852 ft. 54 kr., Ózd 1327 ft. 73 kr., Alsóábrány 1121 ft. 90 kr., Edelény 474 ft. 95 kr., Sajószentpéter 460 ft. 47 "

8 Szendrőnek a távíróhálózathoz való csatlakozása a kiegyezés utáni évekre tehető. Az összeköttetést Morse-féle távírógéppel oldották meg. Az 1888-ban végrehajtott posta és távíró egyesítés Szendrőn is megtörtént, bizonyára azonos nehézségekkel, mint más hivataloknál. Korunk nagy vívmánya, a telefon az 1910-es években vonult be a község életébe. Az első telefonelőfizetők pontosan nem ismertek, de 1913-ban a következők voltak bekapcsolva a központba: 2. sz. Községi elöljáróság, 3. sz. Kassai Takarékpénztár fiókja, 4. sz. Blumberger Ignác, 6. sz. Csendőrség, 7. 60 fr. Az író szerekért átallányban Egy gyalog posta legény tartásáért fizetődik Mind ezek tesznek öszvesen 12, 156, 228 fkai