A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Dobrossy István: A tapolcai apátság mindszenti serfőző műhelye

1713—1742 között nincsenek adataink a serház üzemeléséről. A hiányzó bérleti szerződések, majd egy 1740-ben készült feljegyzés, amely azt közli, hogy a „Mindszent utcában levő serház puszta lévén", arra enged következtetni, hogy az eredetileg fából és sövényből készült épület minden tartozékával leéghetett. Az apátsági serfőzés újbóli elkezdésére 1742-ben találunk adatokat. Ekkor Máriássy Sándor tapolcai apát utasítja miskolci (mindszenti) plébánosát, hogy az apátsági javak akkori bérlőjével, bizonyos Srajniger András miskolci lakossal kössön szerződést a miskolci, ill. mindszenti „iskolák és a sörház építése iránt". Az apát rendelkezése szerint „akarnám úgymond, hogy a sörház kőből épülne, s óhajtanám, hogy ha az építésétől tégla felmaradna, az kovácsműhely, vagy más épület emelésére fordíttatnék"/' A levéltári adatok szerint a szerződés létrejött, s előírta Srajniger Andrásnak, hogy az épület kőből és ne a korábbihoz hasonlító „tapasztás sövénybül" álljon. A boltozatos új kőház mellé kutat is kellet fúrni, s ezzel együtt a végzendő munka díja 450 rénes forint volt. Az épület még ebben az évben, tehát 1742-ben elkészült, de időközben Srajniger András meghalt, így az új bérlő hasonló nevű fia lett.

7 1745-ben összeírták a tapolcai apátság teljes ingó és ingatlan vagyonát. Az összeírás a cseréppel fedett templom (mindszenti templom), az abbatíalis ház és tartozékai (a Kossuth és Széchenyi u. sarkán álló épület őse), a plébániához rendelt ház (már nem álló épület Mindszenten), a tanító mester „jobbágyháza", „az ország uttya melletti Kő Ispitál" (napjainkban is meglevő épület a templomtól délre), a csabai malom, a kása őrlő malom, a miskolci „Vágó" malom, a kis malom (a volt Szirma utcai malom), a Miskolcon levő s kőből készült „Curiális Ház", a curiánál levő mészárszék, (Kossuth utcában), a „mindszenti utczában lévő szék", a „Tapolczai fürdő", az apátság görömbölyi, tapolcai, miskolci szőlői, Görömböly község (egy része), Valk település és Jenke-puszta, a görömbölyi téglaégető, valamint a miskolci házhoz tartozó szántóföldek mellett tartalmazza a mindszenti serház épületét is. Az öszeírás megemlíti, hogy az épületet kőből építették, de deszkával való bekerítése és sendellel (zsindellyel) történő befedése még szükséges. Az épület berendezéseit ki kell egészíteni egy „serfőzésre kívántató görömbölyi katlan"nal, mivel „az mostani a serháznak ell égésekor a tűz miatt nagyon megemésztetett".

8 A következő évi összeírás — amely természetes következménye volt az apátváltozásoknak —, az épületek és az egyes objektumok állagának feltüntetése mellett már tartalmazza a serház anyagkészletét, tárgyi ellátottságát, és annak állapotát is. A leltár azért figyelemre méltó, mert a miskolci, vagy megyénk területén folyt sörgyártásnak ez az eddig ismert egyetlen olyan dokumentuma, amely részletesen felsorolja a sörkészítés 18. században használatos eszközkészletét. A sörgyártás e korai és páratlanul értékes dokumentumát alábbiakban részletesen közlöm: 1. Söröshordó 2. Kis hordó 3. „Puttón" 4. Üstből „meringető" nagyobb 5. Üstből „meringető" kisebb 80 db 4 db 5 db 2 db 4 db