A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Joó Tibor: Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében A középkori erődített udvarháztól a saroktornyos várkastély megjelenésén keresztül az utóbbi évszázadok kastélyépítészetének emlékeiig vezető utat nagyon tanulságosan és szakszerűen ismerteti Koppány Tibornak „A castellumtól a kastélyig" címmel 1975-ben megjelent tanulmánya.

1 Mi a kastély fogalomnak a legtömörebb definícióját használjuk: „(Parkban álló) előkelő, fényűző (vidéki) lakóház". Ennek megvalósításánál olyan összetett tevékenység érvényesült, amelynek folyamán minden művészeti ág képviselője: az építész, a festő, a szobrász, az iparművész és a kertész egyaránt szóhoz jutott. Munkájuk eredménye: több műfaj együtthatásából kialakuló, összefüggő, egységes mű! Mit neveznek viszont kúriának? A curia kifejezést eleinte a nemesi telek megjelölésére használták és csak később vonatkoztatták a telken épített nemesi udvarházra. Ezért még a XVII. században is megtévesztő a szóhasználat: egyaránt jelenthet kastélyt és kisebb, egyszerűbb nemesi udvarházat. ..A XVII. század második felétől, de főleg a XVIII. század óta a forrásokban egyértelműen udvarházat értenek akkor, amikor cúriáról beszélnek, és a tekintélyesebb méretű, komoly építőanyagból (tégla vagy kő) készült épületeket nevezik kastélynak."

2 A kúria vagy udvarház fogalmába tartozó kisebb méretű nemesi lakóházak a közép- és kisnemesi életformához igazodnak és a nemesi rétegek életmódját, életvitelét tükrözik külső megjelenésükben és alaprajzi rendszerükben egyaránt. „A ma álló kúriák nagy többsége a XIX. század első feléből származik." ,,A kúriák kialakításában az egyszerű parasztháztól a kisebb kastélyig terjedő változatok sorát figyelhetjük meg." Közös sajátosságként a szerényebb méreteken kívül a földszintes elrendezést állapíthatjuk meg. (A most számba vett épületek közül 20 az emeletes, 5 részben emeletes, részben földszintes.) A barokk kastélyok reprezentációs szándéka e művekben már erősen csökken, s például az előcsarnok, a lépcsőház, a belső folyosó a legtöbbnél elmaradt. A kúriaépületeket megjelenésük alapján két nagy csoportba oszthatjuk: az egyikbe tartozók a kastélyépítészet szerényebb változatainak tekinthetők; a második csoport építményei látszólag a népi építészethez kapcsolódnak. Az 1976-ban kiadott új műemlékjegyzék

3 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 56 kastélyt és kúriát szerepeltet műemléki védettség alatt állóként, melyek közül 27 a műemlék, és 29 a műemlék jellegű. Az ország műemléki védettség alatt álló kastély- és kúriaállományának a 10%-a van megyénkben, viszont hà