A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Régészeti közlemények - Simán Katalin: Régészeti ásatások és gyűjtések az Avason 1905-1978

2. kép. Leletfeldúsulások az Avason. A vízszintes vonalkázásokkal bejelölt területeknél a számok a terület tszf magasságát jelölik A kőeszközök pontos lelőhelye ritkán állapítható meg. Nehezíti a pontos helyhezkötést az is, hogy egyes szerzők az Avas nagyobb morfológiai egységeinek az elnevezéseit nem egységesen használják. Sokat segít ugyanakkor Saád Andor néhány térképe (amelyek közül egyet módosítva ebben a cikkben is felhasználtam) és a leltárkönyvben néha előforduló rajzok. Vannak olyan elnevezések is, amelyeket sehol máshol nem lehet használni, nem tudni, hogy a jegyzetet készítő az Avas melyik részét értette alatta. Mindezeket az elnevezéseket egységesítettem a térképen feltüntetett jelölés szerint, és minden elnevezés és helymegjelölés a cikkben ennek felel meg. A térképre kivetített adatok a következőket mutatják. Az Avas egyes területein a felszín szinte „fel van szórva" megmunkált kövekkel (2. kép, a bevonalkázott részek), míg máshol alig akad mutatóba néhány darab. A kövekben leggazdagabb területek magasan vannak, 200 m tszf felett. Érdekes, hogy a Pálinkás dűlő szentgyörgyi oldala igen gazdag leletekben, míg a Ruzsin és a Mendikás szegényes. A nagyobb morfológiai egységeken belül is vannak olyan