A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Természettudományi közlemények - Gyulai Péter: Wirth Tibor kisemlősgyűjteménye

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK Wirth Tibor kisemlősgyűjteménye Az egy éve meghalt, rendkívül sokoldalú és nagy tudású szakember több állatcsoportot (Orthoptera, Coleoptera, Lepidoptera, Tingidae, Diptera, Hymenoptera, Cladocera, Gastropoda, Aves, Mammalia) vett alapos vizsgálat alá. A gyűjtött anyagból igen jól preparált és pontosan cédulázott állatokat tartalmazó, tudományos feldolgozásra alkalmas gyűjteményeket állított fel. Jelen közlemény a kisemlősgyűjteményt (rovarevők, denevérek, rágcsálók) ismerteti röviden. Az anyag 390 darab preparátumot foglal magába, ebből 364 db, 182 állat bőre és koponyája. 18 állatnak csak koponyája, 8-nak csak bőre van meg. (Ezekben az esetekben nyilván a bőrt az állat megtalálásakor már nem lehetett preparálni, vagy másik állat rágta meg a csapdában. A 8 hiányzó koponyát a csapda vasa tehette használhatatlanná.) Az állatok preparálása igen gondos, de nem egységes. Kisebb részük hagyományos módon lett megnyúzva és bőrbetöméssel lett preparálva. Nagyobb részük bőre Wirth Tibor saját módszerével lett preparálva. Ennek lényege a koponya, majd a test orális eltávolítása, az ilyen állatok alakja, megtartása sokkal jobb a hagyományos módon preparáltakénál. A preparátumok jó állapotához hozzájárul, hogy nagyrészt élve fogó csapdákkal történtek a gyűjtések. Az anyag lelőhelycédulázása pontos, jól olvasható, részletes, így az adatok megbízhatóak. Az egyes állatokra vonatkozó részletesebb adatok közlése (az állat sorszáma, neme, kora, test- és koponyaméretek) azonban jelen munka lehetséges terjedelmét meghaladná. A koponyák és a bőrök azonosítását a mindkettőn szereplő azonosítási számok biztossá teszik. Az azonosítási szám az egy bizonyos lelőhelyen és napon gyűjtött állatnak, az aznapi gyűjtési sorrendben elfoglalt száma. Pl. Bükk-Tapolca 69. 11. 20. no. 4.: az aznapi negyedik állat azon a lelőhelyen. Földrajzilag a gyűjtőhelyek Miskolc környékére, a Bükk hegységre, a mezőcsáti mocsárra, a Polgár melletti Holt-Tisza mellékére és Kelet-Szlovákiára (Cerchov- és Vihorlát-hegység, Ágcsernyő) lokalizálódtak. A gyűjtött anyag értékét emeli, hogy egy része olyan lelőhelyekről származik, amelyek — mint élőhelyek —• napjainkban pusztulnak el (a Nádasrét eltűnő mocsárvilága, az Avas szteplejtő-maradványai). A szlovákiai Cerchov- és Vihorlát-hegység pedig még más állatcsoportok vonatkozásában is alig kutatott, tudományos értékű kisemlősgyűjtés pedig tudtommal nem történt ezeken a hegyvidékeken.