A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)
Néprajzi közlemények - Dobosi László: Az alsószuhai szőlőbirtokosság
a hegynek jólétét rendbe tartani, kártevőket törvény szerint megbüntettetni." ök voltak a kárbecslők is. Hiteseket többségében a község ősi lakosaiból, a legtekintélyesebbek közül választottak. így gyakran találkozunk az Ablonczy, Dapsy, Dombi, Kovács, Hubai, Losonczy nevekkel. Kisbíró 1910-ben a szőlőbíró mellé kisbírót is választottak, de hogy mi volt a feladata, nem tűnik ki a jegyzőkönyvből. Az első világháború utáni években fokozódtak a szőlőhegyen elkövetett birtoksértések. Ezért a szőlőbírónak és hiteseknek több munkájuk akadt a rend fenntartásában. Hogy feladatukat jobban elláthassák, 1923. és 1924. évben kisbírót is választottak Becze István személyében. A szőlőpásztor feladata és bére A szőlőpásztort a közgyűlésen választották meg. Megbízatása március 15től a következő év március 15-ig tartott. Kötelezettségét így határozták meg: „Béréért tartozik hűségesen szolgálni, a szőllőhegyet őrizni, a kárért felelni, az ott kóborló vagy legeltetés képpen oda hajtott állatokat behajtani". Szőlőpásztorok: 1909—15. Nagy József 1920. Alsó Majoros Mihály 1921. Szuhay József 1922. Gál István 1923—1955. Szabó Lajos 1955. Váradi Márton 1955— Juhász Pál 1922- ig gyakran változtak. 1923-tól azonban Szabó Lajos 32 évig állt a szőlőbirtokosság szolgálatában. A szőlőpásztor bérét évről évre újból megállapította a közgyűlés és azt a szőlősgazdák fizették. 1916-ban egy fél évre ,,2 köböl kenyérnek való" volt a fizetése. 1920-ban „5 köböl búza és 5 7cöböZ gabona" volt a bére. 1921-ben ezen felül még 1 korona bocsTcorpénzt is kapott és övé volt az utak kaszálási joga. 1922-ben ezeken felül „még egy marha legeltetést is kap"-ott. A szőlők őrzésének serkentése érdekében az évi bérén felül egy marha behajtásáért 20 koronát, egy lopás bejelentése után is 20 korona jutalmat kapott. 1923- ban a pénzfizetése 100 koronára, 1924-ben 1000 koronára emelkedett. A természetbeni juttatás továbbra is megmaradt. A pengőre való áttérés után az egy összegű pénzfizetés helyett minden gazda tartozott fizetni 10 fillért. 1929-től a 10 fillér helyett egy liter gabonát adott mindenki a szőlőbírónak, aki kifizette a gazdák helyett továbbra is a 10 filléreket az elárverezett búza árából. A fennmaradó összeget a közös kiadásokra fordították. Ez a rend maradt