A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Niedermüller Péter: A tavaszi és nyári ünnepkör szokásai a zempléni hegyvidéken

leányt, hogy májusfát hoz neki. A leány készült erre az alkalomra, süteményt sütött, bort hozott. Amikor a legények meghozták a fát, bekopogtattak a leánynak, aki erre kijött és a legénnyel közösen díszítette fel különböző színes szalagokkal. A fát ezután felállították és jó erős láncokkal a kerítésoszlophoz láncolták. A fa egész nap ott állt, majd másnap újra elmentek a legények és leeresztették. A lány ilyenkor is megvendégelte őket.

15 Baskón pünkösd harmadik napja fogadott ünnep. Az ünnepet egy régi kolerajárvány emlékére fogadták meg. Ezen a napon nem dolgoznak, böjtölnek, és vasárnapi rend szerint járnak a templomba. Űrnapja elsősorban és kizárólagosan a római katolikus lakosság ünnepe. Ilyenkor a falvakban 4—5 helyen zöld ágakból oltárt csinálnak, amit galylyakkal, szentképekkel stb. feldíszítenek, a szentek szobrait helyezik el benne. A templomtól induló körmenet végigjárja az egész falut, megáll az oltároknál, ahol a pap imádkozik, majd továbbindulnak. A körmenetben legelöl a gyermekek mennek. Őket követi egy férfi a kereszttel, majd a leányok a templomi zászlókkal. A pap mindig középen ment, oldalán a kántorral. Fonyban ezen a napon még a közelmúltban sem dolgoztak a mezőn."' Szent Iván napján Rudabányácskán este a legények és a leányok kijárlak a falu határába „szombatokat ugrálni" (sobotki pretskakovac). Előtte a legények végigjárták a csűröket, szalmát és zsúpot loptak. Ezt kivitték a faluszéli dombra, ott este, sötétedés után meggyújtották és énekelve átugrálták. Erről a szokásról területünk más pontjain nem sikerült használható adatokat gyűjteni.

17 Végezetül meg kell említeni Illés napját, ami Baskón fogadott ünnep. Ezt is egy nagy kolerajárvány emlékére tartják, azaz egész nap böjtölnek. Röviden ennyiben lehet összefoglalni azokat a népszokásokat, amelyeket a tavaszi és nyári időszakban a Zempléni-hegység falvaiban gyakoroltak. Bár ezt az anyagot mennyiségében még lehetne bővíteni, néhány általánosabb jellegű következtetést is így levonhatunk. Összehasonlítva az őszi—téli és tavaszi— nyári ünnepkör szokásanyagát, szembeötlő ez utóbbi szegénysége, egysíkúsága. Ennek a ténynek az egyik oka feltétlenül az, hogy a tavasz és a nyár a legfontosabb munkák előkészítésének és elvégzésének az időszaka. így egyszerűen nincs mód és lehetőség a szokások gyakorlására, a paraszti életnek ez a periódusa ónkkal inkább pragmatikus, gyakorlatias, mint az őszi vagy a téli.

18 A másik jellemzője a bemutatott anyagnak a katolikus vallással való szoros kapcsolat. Kis Lúlzással azt mondhatnánk, hogy az itt leírt szokások mindegyike a katolikus valláshoz kötődik. A nyári, de a tavaszi időszakban ugyanis, ahogy azt az előbbiekben már hangsúlyoztam, csak a legfontosabb ünnepek megtartására van mód, vagyis csak a vallás által előírt ünnepeket ünneplik meg. Másrészt ez a tény arra is rámutat, mennyire nagy szükség lenne egy alapos történeti kutatás segítségével körülhatárolni a népszokásoknak ezt az egyházi fogantatású rétegét, felhívni a figyelmet arra, hogy a „népszokások" igen tekintélyes része úgy tekinthető, mint a katolikus vallás népi megnyilvánulási formája.

19 Niedermüller Péter