A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Előadások - Petercsák Tivadar: Tízéves a szerencsi múzeum

Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata szervezésében Szerencsen rendezték meg 1967. július 16-án a Képes levelezőlap gyűjtők III. országos tanácskozását. A múzeum kiállításai később ex libris bemutatóval bővültek, amikor Fery Antal szerencsi származású grafikusművész és Petrikovits László ajándékozása, illetve a megindult rendszeres csere során létrejött az ex libris gyűjtemény. Petrikovits László kiterjedt cserekapcsolatai révén továbbra is jelentősen hozzájárult a gyűjtemény fejlesztéséhez. 1968. december 3-án kelt a Művelődésügyi Minisztérium okmánya, melyben engedélyezi a Szerencsi Helytörténeti Múzeum működését. A múzeumot helytörténeti, néprajzi és az ex libris gyűjtemény miatt képzőművészeti gyűjtőkörrel, általában a szerencsi járásra kiterjedő gyűjtőterülettel, de képeslapok és ex librisek vonatkozásában országos gyűjtőkörrel alapították. A Borsod-AbaújZemplén megyei Múzeumi Szervezet keretében kezdte meg működését, de alapításakor a Szerencsi községi Tanács is rendszeres évi anyagi támogatást ígért. A múzeum alapításától kezdve a Rákóczi-várban, szűkös körülmények között végzi munkáját. 1975-ig három kiállítóhelyiségből és egy kis irodaraktárból állt. A szűkös lehetőségek nemcsak a meglevő gyűjtemények szakszerű kezelését nehezítették, de akadályozták az intenzív gyűjtő- és feldolgozó munkát is. 1975-ben szétválasztottuk a gyűjteményeket és az egyik kiállítóhelyiséget — mely amúgy is félig raktár volt — lezárva, itt alakítottuk ki a képeslap- és ex libris gyűjtemény helyét. A helytörténeti és néprajzi tárgyi anyagot ideiglenes jelleggel —• ugyancsak szűkösen —• két földszinti helyiségben tároljuk. A múzeum egyetlen főhivatású alkalmazottja a múzeumigazgató. A többi dolgozó — adminisztrátor-gyűjteménykezelő, teremőr és takarító — részfoglalkozású. Az egy évtized alatt a múzeum lehetőségeinek és adottságainak megfelelően végezte gyűjtő, feldolgozó és ismeretterjesztő tevékenységét. Az utóbbi években megerősödött tájmúzeum jellege, és az 1975. december 31-től érvényes Takta Múzeum elnevezés helyett javaslatunkra a Kulturális Minisztérium 1977. szeptemberében engedélyezte a múzeum nevének — a gyűjtőterületet jobban kifejező — Zempléni Múzeumra történő megváltoztatását. A megyei múzeumi szervezet keretében Szerencsen kívül a múzeum gyűjtőkörzetébe tartozik Zemplén megye déli része, a Harangod vidék és a Taktaköz falvai, szűkebben véve a szerencsi járás. Napjainkra kialakultak az egyes gyűjtemények és a lehetőségekhez képest megkezdődött szakszerű beosztásuk, csoportosításuk is. Legjelentősebb a történeti gyűjtemény, mely a helytörténeti anyag mellett magába foglalja a képeslapanyagot is. Az utóbbi években intenzív fejlődésnek indult a néprajzi gyűjtemény is. Harmadik gyűjteményi csoportunk a kisgrafika anyag, melynek nagy részét ex librisek alkotják, s jelenleg mintegy 30 ezer kisgrafikát számlál. 1975-ben teremtettük meg az első segédgyűjteményt, a múzeum helytörténeti-néprajzi adattárát. Ez évben kezdtük kialakítani a fotótárat, melyben a helytörténeti-néprajzi felvételeken kívül a múzeum kiállításairól, rendezvényeiről készült felvételeket őrizzük. Sajátos módon alakult ki a múzeumi szakkönyvtár. Az alapításkor dr. Petrikovits László ajándékaként kerültek a múzeumba történelmi és általános művelődéstörténeti könyvek. 1971-től rendszeresen támogatja a múzeumot