A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Benedek Miklós: A rendőr őrmester Miskolci Útmutatója

M. kir. erdőfelügyelőség (Urak — ma Petőfi — u. 4.). M. kir. erdőgondnokság (Régiposta — ma Madarász Viktor — utca 3.). Kultúrmérnök felügyelőség (Kazinczy u. 18.), Tanfelügyelőség (Kun József — ma Szabó Lajos — u. 13.). M. kir. államépítészeti hivatal (Szemere u. 20.), M. kir. államvasúti üzletveze­tőség (Szemere u. 26. Egyike azon szerveknek, amelyek ma is ugyanott talál­hatók; MÁV Igazgatóság néven), M. kir. államvasúti menetjegyiroda (Kazinczy u. 2.), Miskolci villamos világítás berendezési iroda (Széchenyi u. 36.), M. kir. adóhivatal (Kossuth u. 15.) Városi adóhivatal (Városház tér 14.). M. kir. só­hivatal (Zsolcai kapu 48.). Mértékhitelesítő hivatal (Sörház — ma Tizeshonvéd — u. 21.), Törvényszéki ügyészség, járásbíróság (Verbőczi — ma Dózsa György — u. 6.), Pénzügyigazgatóság (Zárda u. — ma Hősök tere), Megyeház, városház (Városház tér 3—8.). A fenti hivatalok közül többről a mai derékhadat jelentő lakosság nem is tudja, mi volt. mire szolgált. A megyei és városi közigazgatás, a bíróság és a MÁV Igazgatóság nagyjából a háromnegyed évszázad előtti helyén található ma is. Borsodmegyge tiszti névtára a könyvecske következő fejezete. Vajai báró Vay E. főispán állt a megye élén és élt a megyeházban levő szolgálati lakás­ban. A megyei közigazgatásban — főispántól aljegyzőkön, tiszti ügyészen, árva­széki ülnökön, várnagyon és főszolgabírón, útbiztoson és tiszti orvosokon ke­resztül az iktatóhivatali írnokig negyvennégyen működtek, többségben belvá­rosi házakban laktak, Miskolcon kívül, Szirmabesenyőn egyedül az útbiztosnak volt otthona. A törvényszéken, ügyészségen és járásbíróságon egy kúriai bíró, egy táblabíró, tíz törvényszéki bíró, két járásbíró, két aljárásbíró, két jog­gyakornok, két királyi ügyész, egy alügyész, egy fogházfelügyelő mérte az igazságot, s negyvennégy irodatiszt, irodakezelő, írnok és leíró segédkezett ebben. Valamennyiük pontos beosztását, lakcímét közli Berecz őrmester kézi­könyve. A m. kir. pénzügyigazgatóság harmincnyolc embert foglalkoztatott a királyi tanácsosi rangú pénzügyigazgatótól a díjnokokig. Névsoruk, beosztá­suk, lakcímük megtudható a könyvecskéből. A postahivatalok száma hat volt 1903-ban, s meglehetősen rossz földrajzi elosztásban, mert három közülük a Széchenyi utcán volt. további három pedig a Széchenyi utcához kapcsolódó más utcák elején. Nyolc egyházi hivatalról kapunk tájékoztatást, majd megtudhatjuk, hogy 1903-ban Miskolcon tizenegyen foglalkoztak hivatalosan cselédhelyközvetítéssel, ami meglehetősen jövedelmező foglalkozás volt akkoriban. Sokat pereskedhettek a miskolciak, meg a környék­beliek abban az időben, mert ötvenkét ügyvédi irodát is tudott ajánlani az Útmutató annak, aki éppen ez iránt érdeklődött. Nem érdektelen egybevetni: a tizenhat különböző rangú bíróval és három ügyésszel szemben ötvenkét ügy­véd kapaszkodott a paragrafusok kacskaringóiba. Az ügyvédek között találjuk a ma Miskolcon már utcanévként élő Bársony Jánost, vagy az egykori függet­lenségi párti képviselő Hebrony Józsefet is. Aki orvost keresett, annak a Czimtár rögtön szakorvost ajánlhatott. Az or­vosok című fejezet a név- és címjegyzéken a szakképesítést is közli, meg az esetleges hatósági, vasúti, egyéb hivatali orvosi funkciót is. Harmincnégy orvos és három állatorvos szerepelt a tájékoztatóban, valamint a következő kis fe­jezetben hét gyógyszertár. Ezek közül ma is a helyén áll az Aranyszarvas, most várja a bontócsákányt az Ady Endre — egykor Király — utcában az

Next

/
Oldalképek
Tartalom