A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A regéci vár

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK A regéci vár A Zempléni-hegység nyugat felé kihajló ívének kimagasló pontján áll a regéci vár. E vár a Tokajtól Abaújszántón, Göncön, Zsujtán, Kassán át Eperjes felé vezető országútnak —, amely a középkori és a XVI—XVII. századi Magyarország egyik legfontosabb útvonala volt •— az őrzését, ellenőrzését is biztosította. A műemlékjegyzék adatai szerint: „M Várrom (243/2) XIV. sz. XV— XVII. századi kiépítésekkel". E néhány adat mögött hét évszázad számos történelmi, építéstörténeti, stb. adata sorakoztatható fel és ismertetendő, hiszen közel öt évszázadon át jelentős szerepe volt hazánk történetében és a tulajdonosok, birtokosok személye, különösen a XVII. századi időszak eseményeivel kapcsolatban nagyon sokszor nyer említést a várat érintően is. Regéc várának első ismert okleveles említése a XIII. század második feléből származik. Ekkor még királyi birtok volt; várát a tatárjárás után IV. Béla és V. István építette. Az 1285-ben másodszor betört tatárokkal Simon fia, György — a sóvári Soós nemzetség őse — harcolt hősiesen, s jutalmul a várat nyerte el. Károly Róbert uralomra jutása után, 1312-ben — mivel a vár ura őt királynak elismerni nem akarta — a Drugeth Fülöp által vezetett királyi csapatok ostromolták és foglalták el. A király a várat a hozzá tartozó birtokokkal Drugeth Fülöpnek és öccsének — Jánosnak — adományozta, akiknek családja a század végéig birtokolta. Ezután a Debrő nemzetség volt a birtokos, azonban Debrő nembéli Istvánt hűtlensége miatt birtokaitól megfosztották. A várat Zsigmond király több más magyarországi cserebirtokkal (Tokaj és Tállya várával stb.) együtt Brankovics György szerb fejedelemnek adta át, 1422-ben. A XV. század vége felé — Mátyás király adományaként — a Zápolyai család birtokába került. 1511-ben Zápolyai János és György voltak Regéevár urai. 1527-ben Ferdinánd király vezére — Salm Miklós — vette be, és ezután a várat Serédy Gáspár felső-magyarországi főkapitánynak adományozta, azonban rövid idő múlva újra elfoglalta Zápolyai János. Regéc várát 1536-ban ismét ostromolták Ferdinánd hadai, de azt — bár az ostrom alatt villám okozta tűzvész is jelentős károkat okozott — Horváth Ferenc várnagy hosszabb időn át vitézül védte. Zápolyai János halála után a vár ismét Ferdinánd kezére jutott. 1551-ben ismét a Serédyek voltak a vár urai. A Serédyeknek magva szakadt, és akkor Alaghy Bekény János, mint Serédy Gáspár veje és engedményese, Regéc várát minden tartozékával együtt adományba kapta Ferdi-