A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István—Fügedi Márta: A paraszti fonalkészítés eszközei és elterjedésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

is (4.—5. kép). Sajóvelezd, Sajómercse, Bánhorváti, Dédestapolcsány, Tardona, Mályinka, Sajókaza, Radastyán, Nagyvisnyó, Szöllősardó, Járdánháza, Uppony és Szalonna falvakban való előfordulása nagyjából megfelel a palócok lakta területnek (vö. 1. kép). Hasonló eszközök ismeretesek a matyó településeken (Tard, Mezőkövesd, Szentistván), a dél-borsodi települések közül pedig megtalálható Mezőkeresztesen és Kisgyőrbcn. Készítésével a felsorolt falvak közül csupán néhányban foglalkoztak. A fő faragóközpont ezen a területen Dédes (tapolcsány) volt. A dédesi mesteremberek nemcsak a közvetlen környező falvakba szállítottak fonóeszközöket batyuzással. hanem a távolabbi vidékekre is székereztek. Szuhafő, Hangony és Sajóvelezd faragói csak helyi szükségletre termeltek, a cserépfalusiak viszont a Hernád menti és a Hernádon túli falvakba is eljutottak. Ennek nyomai azonban az ólmos guzsaly kapcsán már alig-alig mutathatók ki. A zempléni hegyvidéken (pl. Abaújváron, Felsőregmecen, Nagy* 4. kép. Csörgős guzsaly, Dédestapol- 6. kép. Választóvizes guzsaly, Bocsány. HOM NGy gács. HOM NGy