A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Csokonai, Puky István és Darvas Anna

és Darvas Anna között már a házasságkötés kezdetétől rossz volt a viszony. A levél így hangzik: Lelkem gyásszá! Nem szállíthatlak másképpen, kit a' durvaság előttem és minden esmerőseim előtt is méltán gyanússá tészen, hogy az én ágyékomból foganszhattál volna. — Minthogy te gondos neveltetésed, sem sokszori kegyes intésim tiszteletemre nem gerjesztettek, engemet Atyádnak se nevezz... Ne búsulj ki adom a' Nagy Anyai Jószágod 24 esztendős korodba . .. Élj azontúl magadéból. .. mert én Uly háládatlan és szüntelen boszszantásomra törekedő rossz fiúnak egy talpalatnyi birtokot sem adok. Elég légyen az, hogy én Anyádat hüségtelenségéért 's vesztegetéseiért míg a' Nagy Anyád meg nem hólt tartottam. Titeket taníttattalak tartottalak és ruháztalak . .. Eszbeli Capitalist akartam hagyni néktek, hogy abból élhessetek. Nem lehetek rólla hogy Terítő nap előtt elprédáltad, a' mit ha töllem származtál — az Atyai örökségből várhattál.. . Mit adott nékem-is a' Nagy Atyám 2 esztendeig laktam mellette mint Házas fiú, 's minek utánna az Anyád ki csapongásait nem szenyvédhette, a' maga nyugodalma tekintetiből az általa zálogba vett Gyömrei és Maglódi Jószágaimért adta a' Gesztelyi és Kaki Jószágot. . . Hát a' Nagy Anyád adott az Anyádnak 12 bornyas tehenet, egy darab rétet, télen 7.8. darab fát. tudakozd meg tőlle majd meg mondja../

9 E levélrészletből tehát kiderül, hogy Puky István és felesége közötti viszony már meglehetősen korán megromlott, s nem ok nélkül panaszkodik Puky, hogy feleségét hűtlensége és vesztegetései után is tartotta. Puky István tehát szinte házasságkötése kezdetétől tisztában volt Darvas Anna „kicsapongásai val", s emiatt kellett elhagyniuk a nagyapai házat, Széky Zsigmond otthonát. Tulajdonképpen tehát csak azután kapunk arra magyarázatot, hogy miért adta ki az öreg Széky Zsigmond a gesztelyi és ongai birtokot unokájának, s hogy miért írt nem is egyszer ez a fiatal gesztelyi birtokos oly elkeseredett levelet legjobb barátjának Csokonai Vitéz Mihálynak, s miért hívta annyiszor magához abban bizakodva, hogy szóban mindazt elkeseregheti, amit levélben leírni nem lenne illendő. S az országos levéltárban őrzött családi levéltár a jogait idő előtt és indokolatlanul követelő fiúról is elárul néhány adatot. Születési és halálozási évszámát ezek az iratok őrzik meg.'0 Szinyei szerint, Schillert fordított, két kötetben 1827-ben jelent meg fordítása, 1828-ban pedig Pesten adott ki egy munkát, amelynek címe: Magyarországi vármegyék politikai szerkesztésének leírása.

21 Halála körülményeiről a Puky-család egyik genealógusa gyűjtött össze néhány adatot. Puky József úgy látszik megmaradt a katonai pályán, költekező életmódot folytatott, egy alkalommal nagyobb kölcsönt vett fel, apja megrótta a fiút is „vesztegetéseiért", s nem volt hajlandó vállalni az adósság kifizetését. A fiatal katonatiszt ezért öngyilkos lett 1831-ben.

22 Mi történt azonban Darvas Annával? 1813-ban elvált a Puky-házaspár, Pukyné ekkor valószínűleg Pestre költözött, s ott élt egészen haláláig. Betegségéről, holtteste Ongára szállításáról veje, Kóczán József számol be feleségének, Puky Franciskának. Első, ránk maradt levele 1854. szeptember 23-án született. Ebben Kóczán József részletesen leírja utazását Miskolctól Pestig, majd beszámol Pesten lakó anyósa, felesége édesanyja egészségi állapotáról. Ebből kiderül, hogy az idős asszony igen gyenge állapotban van, az orvosok konzíliumot akarnak összehívni, tudniillik egyre nehezebb a lélegzése.

23 A második 1854. szeptember 29-én kelt levélben már anyósa haláláról számol be. 25-én állapota