A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Veres László: Majorsági birtokok a diósgyőri koronauradalomban a jobbágyfelszabadítás időszakában

Tokaji koronauradalom, összeírások. Diósgyőr—Tokaj 18—19. szd. 13. cs. 6/a. uradalmi javak és jövedelmek részben Conscriptio et Inventatio 1755. Inventarium Domina Diós Györiens. Anno. 1755/56. Fasc. 4. fr. No. 3.; Az uradalom településeinek felsorolását közli még: Szilas Géza—Kolossváry Szabolcsúé: A diósgyőri kincstári uradalom erdőgazdálkodása. Szilas G.—Kolossváry Sz.-né (szerk.) : Az erdőgazdálkodás története Magyarorsiágon. Bp.. 1975. 140. Adataik azonban az 1776. évi állapotot tükrözik, amikor már az uradalom területén létezett Hochofen (Ömassa), Eysenhammer (Hámor község) és az uradalomhoz tartozott Tiszatarján, Nyárád és Vencsellő is. Az uradalom ekkor érte el legnagyobb területi kiterjedését. Az uradalom területe általában az 1755. évi szinten mozgott. 2. Nagy István: A magyar kamara 1686—1848. Bp., 1971. 118—119. A magyar kamara birtokpolitikáját csak a kamara többszöri átszervezése után jellemezte a tervszerűség, az intenzívebb gazdálkodásra való törekvés. A diósgyőri uradalmi hivatali szervek felállításának időpontjára a következő anyagok utalnak: OL. E. 332. A Diósgyőri és a Diósgyőr—Tokaji uradalmi igazgatóság iratai 1756—1870. ; OL, E. 637. A diósgyőri uradalmi ügyészség iratai 1755—1881. ; OL. E. 689. A diósgyőri uradalmi pénztári hivatal iratai. A következtetés helytállóságát megerősíti a Diósgyőri koronauradalom összeírása 1775 augusztusában című levéltári anyag. OL. Delin. 6—579. (391—393.), mely szerint az uradalmi hivatalok épületei 1770—1775 között létesültek. 3. Vö.: Sárközi i. m. 89.; Klein Gábor: Községi adattár. Csíkvári A. (szerk.): Borsod vármegye. Bp.. 1939. (4. rész.) 106. 4. Az uradalom egész területéről nem készült pontos felmérés, de az egyes települések határai az elmúlt időszakig jelentős mértékben nem változtak. Az adatokat Klein i. m. 30., 4L, 60,, 77., 90., 96., 114., 119., 122., 165. szolgáltatta. 5. Heves megyei Levéltár (továbbiakban: HmL.) Egri káptalan magánlevéltára. Nagypréposti XII—2/d iratok III. (Miscellanae) eoncriptio dominii Diós Győr 1744. 63 6. A köböl átlagosan 100 literen felüli szemes terménynek felel meg. Ez a területmérték olyan nagyságú földterületet jelöl, amelyet ezzel a gabonamennyiséggel vetettek be. Ez átlagosan 1 magyar holdnak felelt meg (1200 négyszögöl). A 100 kocsi szénahozamú rét pedig 2 köblös föld területével volt egyenértékű. Vö. : Sárközi i. m. 86.. 156. 7. Sárközi i. m. 86. XII—2/d fi. HmL. Egri káptalan magánlevéltára. Nagypréposti iratok III. (Miscellanae) •— conscriptio dominii Diós Győr 1744. 9. Sárközi i. m. 86. XII—2/d 10. HmL. Egri káptalan magánlevéltára. Nagypréposti iratok III. (Miscellanae) — conscriptio dominii Diós Győr 1744. 11. Ebben a témakörben alapvető munka Gyimesi Sándor: Megyénk a török hódoltság idején. Varga Gáborné (szerk.) : Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára. Miskolc. 1970. 31. ; A bortermelés gazdaságosságára és a paraszti árutermelés szerkezetének megváltozására néhány adat: Diósgyőrben a paraszti gazdálkodás 340.5 kapás területű szőlőbirtoka egy kapás terület után egy köböl borjövedelmet eredményezett. Ezt 2—3 rénes forintért lehetett értékesíteni. A Csabán termett bor köblét 6 rénes forintért. OL. N. 79. DD. No. 3. fr. 10. Diósgyőr összeírása 1720-ban. ; OL. N. 79. DD. No. 3. fr. 10. Csabai szőlőhegyek összeírása 1720-ban. 12. Vö.: Gyimesi i. m. 38. 13. OL. Delin. 6—579. (391—393.) A diósgyőri koronauradalom összeírása 1775 augusztusában. 14. Borsod megyei Levéltár XI/601. A diósgyőri koronauradalom iratai. 1007. sz. irat. Miskolc. 1848. március 30. A diósgyőri koronauradalom szántóföldjei-, rétjei-, legelői-, szőlői- s egyéb telkeiről szóló kimutatás. 15. Szilas G.—Kolossváry Sz.-né i. m. 141. 16. OL. E. 697. Szerződések Diósgyőr—Tokaj 17—19. szd. Haszonbérleti szerződés, 1848.