A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Veres László: Majorsági birtokok a diósgyőri koronauradalomban a jobbágyfelszabadítás időszakában
több új is felépült. így az uradalmi pálinkafőző, az uradalmi bolt, az uradalmi bognár és kulcsár lakása, a vár tövében 14 öl hosszúságú, 6 öl szélességű, szerszámok tárolására szolgáló raktár, amelyhez 170 hordó befogadóképességű pince is csatlakozott. Az uradalmi központban 1775-re felépültek az uradalmi hivatali épületek, a 10 helyiséges prefektusi, valamint a 6—6 helyiségből álló pénztárnoki, ispáni és erdőfelügyelői lakás. 1 '' A diósgyőri koronauradalom majorsági földjeinek terjedelméről, elhelyezkedéséről és a gazdálkodás jellegéről nem állnak rendelkezésünkre XVIII. századi adatok. Tudomásunk szerint először 1848. március 30-án a márciusi forradalom után, illetve a májusi törvények megszületése előtt készült részletes összeírás, amely a majorsági gazdálkodás fejlődéséről, fejlettségi szintjéről nyújt részletes tájékoztatást. „A diósgyőri koronauradalom szántóföldjei, rétjei, legelői, szőlői s egyéb telkeiről szóló kimutatás" szerint az uradalom saját kezelésében összesen 10 183 magyar hold allodiális föld volt. 1 ' 1 Az allodiális földek döntő többsége, 10 124,5 hold szántó, rét és legelő volt, míg csupán csak 58,5 hold területű volt a szőlő. Ha figyelembe vesszük, hogy az uradalomba tartozó területek 50 százalékát erdőségek borították és az allodiális földbirtok területe 10 124,5 hold volt, a művelhető földterületeknek mintegy 20 százaléka volt allodiális birtok. Az allodiális földek települések szerinti megoszlása 1848. március 30-án Helység neve Szántó Rét Legelő Irtás Helység neve területe 1200 négyszögöles holdakban Aranyos 256,5 68 — 6,5 Bábony — — — 23,5 Diósgyőr 505,75 428.6 — 78,5 Felső-Győr 65,5 — — — Hámor"' — 237 206 140 Kápolna — — — 67 Keresztes 142,5 154,25 — — Kisgyőr 769,75 18,5 — — Miskolc 97 227,25 — — Muhi 3890 1578,5 582,9 — Parasznya — — — 85 Radistyán — — — 45 Varbó — — — 451 Összesen 5727,0 2712,1 788,9 896,5 Az allodiális birtokok kialakulása nem lehetett rövid folyamat, az 1848ban készített összeírásnak mintegy évszázados eredményt kellett rögzíteni. Az 1848. évi összeírás szerint Kövesden már nem volt majorsági birtok, mert a település bérbe vette ezeket a területeket. Az 1744-ben feltüntetett diósgyőri allodium területe 1848-ra majdnem tízszeresére növekedett. Ez is aláí9
