A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A regéci vár

2. kép. A regéci romok részlete déli irányban hosszan elnyúló (kb. 90 méteres) várrendszer két legmagasabb — figyelő és védekező — pontját. Az északi — 15,50x11,60 méteres alapterületű, 10,7x6,80 méteres belterületű, 2,40 méteres falvastagságú torony volt, az úgynevezett öregtorony. Ez a korabeli átlagos tornyoknál nagyobb és masszívabb építmény a XIII. században épülhetett. A torony elé, északkeleti irányban — valószínűleg a XV. század végén és a Zápolyai család intézkedésére — egy 12,50 méter átmérőjű, meglepően vékony falu rondellát építettek (2. kép), és a torony átvette a kaputorony szerepét. A kaputorony és a bejárat fokozott védelmét szolgálta a rondella előtt kialakított, kis méretű, trapéz alakú kapuudvar is. A déli torony szélesebb, de alacsonyabb volt. Teljesen a terep adottságaihoz igazodóan kiépített, szabálytalan alaprajzú, több mint 250 négyzetméteres alapterületű építmény volt, 1,60—2,40 méteres falakkal. Ez az építmény lehetett az úgynevezett ,,görbe ház", amelyen kívül lakás céljára szolgáló jelentősebb helyiségként még az ebédlőpalotát és a felső várat (öregtornyot)