A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

Sasvári László: Az észak-magyarországi görögséggel kapcsolatos népnevek

Széchenyi u. 33. szám alatt volt, s a házhoz 490 négyszögöl nagyságú telek tartozott. Vö.: Marjalaki Kiss Lajos: A miskolci főutca topográfiája. HOM. Évk., I. Miskolc. 1957, 111., az anyakönyvi bejegyzések szerint Aposztolovikisz János a neve. Ld. Miskolci Ortodox Egyház Anyakönyve (továbbiakban MOA.) 7., 11. 7. Az iskola 1809—1810. évi számadásai. Megtalálható a kompánia pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatos iratairól készített magyar fordítások füzetében. MOGY. Ellenőrzések iratai. 1815. Gl—64. 3. Vö. Komáromy József: Adatok Miskolc XVII—XVIII. századi kereskedelmi viszonyaihoz. HOM. Évk. VII. Miskolc, 1968, 363—390., Komáromy József: A Pataky—Gerga társasszerződés 1773-ból. HOM. Evk. VIII. Miskolc, 1969., Barna Károly: A miskolci görög kolónia virágkora. (Kézirat.) HOM. HTD. 71.3.1. 9. MOGY. Ellenőrzések iratai. 1815. 62—63. 10. Extractus Tabellariae Conscriptionis Orientális Graeci Non Uniti Ritus hominum Miskoltzini de Gentius. A névsor végén, későbbi írással, tintával, a következő magyar szöveg áll: A miskoltzi görög nem egyesültek összeírási íve 1777. évben. A görög lakosság alakulásához ld. még: Marjalaki Kiss Lajos: Görög kolónia Miskolcon a XVIII. században. (Kézirat.) HOM. HTD. 74.423.66. 11. ,.Gerga Demeternek Oskola Curátorális Számodásai 1829ik Esztsndőre." 12. ,,1832ik Esztendőben folytatott Oskola Curátori Számadás", valamint „Gerga Demeternek Oskola Curátorális Számodása 1830ik Esztendőre.'" 14. MOA. 461. lapon jegyezték be halálának dátumát: 1846. febr. 2. Az 1803-as összeírás szerint a Kossuth utcán lakott. Érdekes, hogy 1817-ben a Kossuth utca házait, 4 kivételével, görögök lakják, de ezek között Gyika Naumot nem találjuk, minden bizonnyal a város más helyére költözött, vagy éppen az iskolában volt szállása. Vö. Marjalaki i. m. (1958) 150. 15. MOA. 33. és 46G. A magyarországi görögség történetének kutatói a forrásokban több népnévvel találkoznak, melyek értelmezése olykor nem is kis feladat. Egy 1711ben kelt iratban olvashatjuk: „török, görög, arnód, vagy örmény",

1 a Rákóczikor egy harmincadbérlőjére, Karácsony Sándorra vonatkozóan pedig a következőket találjuk: „Macedóniai Gőrögh" vagy csak „Maczedóniai"', Karácsony Sándor egyik kezese, a Miskolcon lakó „Rácz Márton jószágos Görögh".írásunkban e népneveket vizsgáljuk a következő sorrendben: rác, görög, arnót, macedóniai. E sorrendet a történelmi időrendiség indokolja. Bár a témát elsősorban nyelvészeti szempontból tárgyaljuk, történelmi kitekintést is teszünk, ahol egy-egy felmerülő kérdés azt indokolttá teszi. RÁC. Konsztantin Porphyrogenetosz említi a X. században Rasza vagy Rasz várát. A Novipazar melletti vár elnevezéséből származik a szerb királyság neve: Rascia; ebből a szerbeké: rasciani. Bár a hangtani, alaktani kérdések nincsenek megnyugtatóan tisztázva, a Rascia olvasva Raszia alakot vehetett MOA. 46.