A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Gemer 2. (Ujváry Zoltán)

tiek „tót utcának" minősítették.) Amikor a 20. század első évtizedeiben az építkezési konjunktúra Budapesten is megcsappant, a felszabadult munkaerők új munkalehetőségek felé orientálódtak. A gazdasági pangás, a nemzeti elnyomás, kenyérgondok rákényszerítették a lakosságot, hogy Amerika felé forduljon. Több száz kőműves és állványozó, lengyel és zsidó ügynökök közvetítésével Pittsburgbe, Chicagóba, Clevelandba, Buffalóba, Detroitba, Minneapolisba vándorolt ki. Ezeknek a többsége a világháború után se tért haza szülőföldjére. A monográfia zárófejezetét néprajzi anyagközlés zárja le. A szerző ismerteti a lakosság lakodalmi szokásait, a jeles napok hagyományait, a népi táncok sorát. Különösen gazdag a pásztorélet leírása, a szénamunkálatok színes rajza. A monográfiát értékes tájszótár egészíti ki. A további adatközlések sorában említeni kell Hudák 5.-nek a Zólyom (Zvolen) melletti Sliac fürdő múltjáról és fejlődéséről írt tanulmányát, továbbá a Hudák testvérek Pitvaros község 200 éves múltját felvázoló közlését. Az Évkönyv zárótanulmányában Králik J. Bakabánya (Pukanec) egykori bányaváros igazságszolgáltatási múltját ismerteti. M. MARKUS Gemer 2 Národopisné studie (Gömör. Néprajzi tanulmányok, 2. Kiadja: Gemerská vlastivedná spolocnosf.) Rimavská Sobota (Rimaszombat), 1976. 354 lap A rimaszombati központtal működő Gemerská vlastivedná spolocnosf (Gömöri honismereti társaság) néprajzi szekciójának második kötete az elsőhöz hasonlóan a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete munkatársának, Pranda A.-nak a szerkesztésében jelent meg. Az elsőnél másfél száz oldallal terjedelmesebb kötetben nyolc néprajzi tanulmányt olvashatunk. Mindenekelőtt szeretnénk arról az örvendetes tényről szólni, hogy a jelentős magyar településű Gömörből magyar vonatkozású tanulmányok is publikálásra kerültek. A bevezetésben Pranda A. kitér az idevonatkozó törekvésekre. Éppen ideje annak a fontos kutatási szempontnak a felismerése, hogy Gömörben a népi kultúra vizsgálata semmiképpen sem vezet helyes eredményre, ha nem vagyunk tekintettel mindazokra a közös szálakra, amelyek a szlovákok és a magyarok hagyományát Gömörben át- meg átszövik. Éppen ezért sokkal egyértelműbben kell a magyar hagyományra is rámutatni. Ha helyes kutatási programot követünk, akkor Gömör néprajzi térképén mind a nyelvhatár menti interetnikus kapcsolatok, mind pedig az alföldi irányba mutató kulturális jelenségek jól kirajzolódnak. Első eset, amikor a gömöri néprajzi kutatások során magyar települések kerültek vizsgálat alá. E kutatások több mint húsz évvel ezelőtt kezdődtek reciprocitásos alapon. A vizsgálatok eredményeként a kötetben Vajkai A.,