A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

Hőgye István: A görögök szerepe a Hegyalja életében a 18. században

Üveges Mihálynak lett volna joga. A tanúvallomási jegyzőkönyvben elmondják a tanúk, hogy Üveges csak el akarta venni a görög üvegjeit, hogy azokat elviszi az uradalmi praefectushoz megmutatni, és igazságot kér az ügyben. Emiatt Augustus inasa a piacon levő görögökkel összefogva megverték Üvegest. A tanúvallomások egyértelműen a görög ellen szólnak

11

''. 1745-ben Lőcse város kereskedő polgárai azon panaszkodtak, hogy a hegyaljai jövevény kereskedők teljesen tönkretették egykor virágzó kereskedelmüket. A kassai kereskedők is sérelmezték, hogy már országos vásárokra sem mertek felkerekedni a hegyaljai görögök sokasága miatt, mert annyit sem tudtak árulni ezeken a vásárokon, ami útjukat fedezhette volna

67

. Sürgős munkáknál a görögök úgy próbáltak munkást biztosítani maguknak, hogy előlegeket adtak mind a szőlőmunkásnak, mind a borukat szállító fuvarosoknak. így sokszor elcsalták a már másokkal is megállapodott kapást, de az a több pénzért megszegte szavát. Ezért mondta egy 1735-ben tárgyalt per az ilyen embert „az görögök szekerének", „görögökhöz állónak", ami megbélyegzést jelentett

08

. Az egyéni sérelmekből a lakosság általánosított. Bizonyítja ezt Kurucz Jánosnak egy, a tokaji tanácshoz 1775. március 28-án beadott panasza, akit. hitelezője egy gazdag tokaji görög „az czédulás házhoz vitetett, csaló embernek lenni kiáltott", mert „.. . nyoltz forint és egynehány grajczárt tüstént meg nem adtam, akinek megadására minek előtte el nem árultam elégtelen lévén . .. kértem legyek egy kevés várakozással. .. . Mondám nekie, hogy eö nem anynyival, de ezrekkel adós másnak ... az czédula háznál meg veretett. . ."'

i!) Tóth György is egyéni sérelmeit panaszolja, mikor elmondja a görögség tűrhetetlen kapzsiságát. 1773-ban a tokaji compániától 600 Ft-ot vett kölcsön és kamatokkal együtt két év múlva sokkal többet kérnek vissza a megállapodottnál, a törvényesen megengedettnél, már 889 Ft a görögök követelése.

70 A nemesség is sérelmezte gazdagodásukat, merészségüket, hogy olyan dolgokba kezdenek, ami egyedül a nemességet illető jog lenne. Amit a nemesség nem használ ki, azzal a görögök élnek, abból előnyöket szereznek. Külsőségekben utánozták a leggazdagabb nemeseket, cifrálkodtak, cselédeket tartottak, kérkedtek gazdagságukkal. A nemesség egységesen fellépett ellenük. Kérték adójuk megemelését, mert mint tiltakozó levelükben a tokaji nemesek írták: „ .. . az Armalis Nemeseknél nagyobb szabacságok vagyon ... eök sem forspontot nem adnak, sem az Hidnak conserva ti ójában nem concurralnak, sem quartélost nem tartanak . . Az egész lakosság hangulatát, álláspontját fejezik ki Ember András hegyaljai városokról írt verses krónikájának sorai a tokaji görögökről. „ . . . a legczifrább népe Városnak Görögből áll Ez szívja ki titkon Városnak az zsírját, E' költi magára minden hasznos irját, Tsak nézi, neveti a' Magyarnak sir ját, Tapodja, haszonra szárogatja sárját...