A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Hajdú Imre: Mondák az abaújszántói Sátor-hegyről

JEGYZETEK 1. 1864-ben kezdte meg termelését a Borsodnádasdi Lemezgyár. 2. Klopacska: lármafa. 3. Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény. Miskolc. 1963. Sajtó alá rendezte: Bodgál Ferenc. 4. Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. Szerk.: D. Borovszky Samu, Budapest, 1909. 210. 5. Kávay Gáspár: Az első borsodnádasdi évkönyv. Törökszentmiklós, 1936. 33. 6. Malinkó János: Várkony és Sáta lakóinak ellentéte. Lakóhelyünk Ózd. 4. kötet. Űzd, 1973. Szerk. : Czakó Gyula, 32. 7. Az adalékokat a következő kéziratból emeltem ki: Nemesik Pál: Borsodnádasdi mondókák és gyermekjátékok. 1971. 79. Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény Kézirattára. VI— 64/1971. sz. ; Borsodnádasdi szólásmondások és hiedelmek. Gyűjtötték a borsodnádasdi Istvánffy Gyula honismereti szakkör tagjai. 1974. 40. BHGY. VI—80/1974. sz. 8. 1905-ben a nádasdiak Dédesbe mentek az országgyűlési képviselőválasztásra, hogy szavazataikat leadják. 9. Augusztus 15., Nagyboldogasszony napja. Az I. világháború előtti időre érvényes. 1920-tól a szentkúti búcsújárás váltotta fel. 10. A munkások politikai mozgalmának szervezőit az ózdi fogdába vitték 1399-ben, majd 1917—1918-ban a gyár és a bánya szervezkedő munkásait. A Sátor-hegy nevének hallatára a legtöbb emberben Sátoraljaújhely városa asszociálódik, úgy is, mint az a település, amelyik nevében őrzi a szóban forgó hegyet, úgy is, mint az a város, ahol a Zempléni-hegység e szőlőtermesztésről híres darabja emelkedik. Mindez rendjén is lenne, ha annak idején névadó őseink csupáncsak e határváros hegyét illették volna ezzel az elnevezéssel. De mivel van másik Sátor-hegy is, s az semmivel sem kisebb hírű újhelyi társánál, ezért a hegy és város csupán egyoldalú, mondhatnám azt is, „privilégiumszerű" párosítása nem mindig helyénvaló. Igaz, ez a másik Sátor „csak" nagyközség határában emelkedik, de ennek ellenére nincs semmi szégyenkeznivalója, hála a természetnek, amely nem valamiféle előjogok szerint alakította ki a föld domborzati viszonyait. A másik Sátor az egykoron híres Szántó határában emelkedik. S mi az, hogy emelkedik! A tájtól, a községtől elválaszthatatlan, s ha valami természetfeletti erő egyik napról a másikra eltüntetné, talán az is eltévedne ezen a tájon, aki gyermekkorától e vidéken élte napjait. „Incipit et "définit in Sátor" — hirdeti a latin nyelvű mondás, kifejezve ezzel a két Sátor-hegy egymáshoz tartozását, egyenrangúságát. A világhírű tokaj-hegyaljai borvidék Sátorral kezdődik, és azzal is végződik, vagyis Sátoraljaújhelytől Abaújszántóig tart. Mondák az