A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Szabadfalvi József: Herman Ottó levelei Pósa Lajosékhoz

s TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK Herman Ottó levelei Pósa Lajosékhoz Herman Ottó — kutatói szerencséjére — nagyon szeretett levelezni, sokakkal volt kapcsolata, s ami még nagyobb szerencse, levelezésének jelentős része reánkmaradt. A Herman Ottó Múzeum történeti archívumában őrzi Herman Ottónak, Pósa Lajoshoz, illetve Pósa Lajosnéhoz írott leveleit.' Ugyanezen archívum őriz még három levelet Herman Ottóné aláírással, a címzett Pósa Lajosné.

2 Herman Ottó ötvenévesen adta fel az agglegény szabad-víg életét. 1885. július 25-én Miskolcon kötött házasságot Borosnyay Camillával. ,,A mézesheteket a Hámorban töltötték, abban a csodaszép völgyben, amelyhez Herman Ottót kisdiákkorának emlékei fűzték" — írja az első, az alapvető monográfusa, Lambrecht Kálmán? Lillafürenden, Múzsa áldásával, a házasság rendezte körülmények között született legjelentősebb néprajzi monográfiája, A magyar halászat könyve (Bp. 1887) két kötete. Borosnyay Camilla (írják Borosnyai Kamillának is), Kézdivásárhelyen, 1846. szeptember 14-én született/* Judith álnévvel jelentek meg írásai elsősorban a kolozsvári Egyetértésben. Herman Ottóval is írásai során került kapcsolatba. Később rendszeresen dolgozott Kiss József fíéí-jében és a Pósa Lajos szerkesztette Az Én Újságomban. Számos tárcája, novellája, regénye és verse jelent meg napilapokban és más szépirodalmi folyóiratban is. Herman Ottó és felesége éppen ezen okokból került kapcsolatba, majd — mint a levelek bizonyítják — meleg, baráti viszonyba Pösáékkal. Pósa Lajos, az azóta kissé méltánytalanul elfeledett író 1850. április 9-én a Gömör megyei Radnóton született. Parasztszülők gyermeke, a középiskolát Rimaszombatban és Sárospatakon végezte, majd Budapesten tanári oklevelet szerzett. A magyar gyermekirodalom első képviselője és jelentős személyisége, jó néhány kötetet teszi ki gyermekverseinek sokasága. 1889-től 1914-ig, haláláig szerkesztette Az Én Újságom c. gyermeklapot. írt népies dalokat is, ezek közül többet megzenésítettek. Dankó Pista és Lányi Géza mellett Bartók Béla is írt zenét Pósa Lajos verseire. — Pósa Lajosné, született Andrássy Anna Lídia — Herman Ottó Camillájához hasonlóan —, költő, író. Főként meséket és ifjúsági elbeszéléseket írt. Két legjelentősebb munkája az 1900-ban megjelent Virágrege és az 1910-ben napvilágot látott Aranyvirág. Később A Nép munkatársa volt. 1953-ban halt meg Budapesten. Mint a hátrább közölt levelezésben kitűnik — valószínűleg egyetlen gyermekük volt, Sárika. A továbbiakban kronológiai sorrendben, betűhíven közlöm a leveleket, azok néhány érdekességére, általános értékelésére a tanulmány végén térek ki. I 11