A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Lajos Árpád: Matyó mancsozó botok

5. kép. Legénynévvel ellátott szentistváni mancsozó bot 6. kép. Szentistváni mancsozó bot motivikák formakészlete már magában véve is külön hézagpótló összehasonlító tanulmányt igényelne. A szentistváni mancsozó botok díszítő technikáján azonnal felismerhető a Hór-mellékiekkel szerkesztési és technikai rokonság.

2 A karcolozott részeken, melyek még a markolatra is átterjednek, a motivika finom bicskaheggyel való rákarcolása után a hangsúlyozott részeket választóvízzel (főleg kénsav, vitriol) beecsetelték, részint érintetlenül hagyták. A savval maratás után a tárgyat óvatosan, vasfogóval parázs fölött forgatták. A maratott részek mély barna színben, a maratatlanok világosabb barna színben tűntek elő. Viszont a futókutyás vésett gyűrűzéseket kalapzsírral (fekete kalapba beivódott fejzsírral) dörzsölték be. A névvel ellátott példány névdíszítése Aranyosi István naiv helyesírása, mely a kiterített rajzon kissé eltérő sorrendben olvasható, finom kivésés után igen vékony, meleg ólomhuzal beütögetésével került fel az ütőfelületre — ennyi ólmozást kibírt a juhar jávorfa. Ennek egy rokon, de nagyon kopott példányán (régi lelt. sz.: 4032., új: 53.1559.1.) ugyanígy beütve leánynév olvasható naiv betűvonalakkal: Lukács Margit. Az ornamentika a két fa közt még az elemek sorrendjében, megszerkesztésében is — csaknem teljesen egyezik. Az em8 113