A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Ujváry Zoltán: A megcsalt férj balladájának három gömöri variánsa

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK A megcsalt férj balladájának három gömöri variánsa A magyar népballadák elterjedési területét, eredetét, európai kapcsolatait vizsgáló kutatók figyelmét már korán felkeltette egy — elsősorban dallamában a magyartól eltérő, sajátos — új stílusú, tréfás, vidám hangulatú ballada, amely a férjét megcsaló asszony ,,rajtakapásának" eseményét mondja el. A múlt század elején kéziratos gyűjteményben már felbukkan, s később a gyűjtők a recens hagyományból számos variánsát jegyezték fel. Összefoglalóan legutóbb Vargyas Lajos foglalkozott a balladával.

1 A párhuzamok nyomán a német eredetet megerősíti, s a ballada elterjedésében fontos szerepet tulajdonít a ponyvanyomtatványoknak és a vásári énekeseknek. A ballada népszerűsége kétségtelen. A gömöri magyaroktól a molvai csángókig széles körben felbukkan. Bár, ha a teljes magyar nyelvterületet tekintjük, az eddig kéziratban levő, ill. megjelent variánsok számából még a végső következtetést nem vonhatjuk le az átadás-átvétel kérdését illetően. Feltétlenül szükséges » típus elterjedési területének megállapításain túl a dallam és a szöveg részletes összevetése, elemzése. A példák nyomán mind a dallamban, mind a szövegben olyan eltérések figyelhetők meg, amelyek az átvételnek nem egy, hanem több irányát, ill. a ballada több arche-f orma ját tételezhetik fel. Az átvétel kérdése mellett sokkal fontosabbnak tűnik a ballada belső fejlődésének, alakulásának problémája. A -mintegy ötven variáns lehetőséget nyújt a szövegelemzésre, a folklorizációs folyamat kérdéseinek a vizsgálatára. Az alábbiakban három gömöri változatot mutatok be. A helyszíni gyűjtéseim nyomán úgy látom, hogy ez a ballada rendkívül népszerű volt a gömöri magyar néphagyományban. A nyelvhatár mentén levő szlovák falvakban azonban nem sikerült nyomára bukkannom. Talán az idevonatkozó további gyűjtés még hozhat eredményt. A szlovák kapcsolat, vagy éppen ennek a balladának a hiánya, sporadikussága a szlovák néphagyományban részint az elterjedési terület határának megvonásához, részint a kapcsolat kérdéséhez nyújtana támpontot.

2 Az első változatot Rozsnyón (Sajó-völgy) gyűjtöttem 1973-ban, Csák András 65 éves pásztortól.

3 Rövid szöveggel vezette be a balladát, mintegy megmagyarázva a balladai történés előzményét, a szituációt, amelyből a „nóta" indul. Ebben a variánsban a királyné a férjét megcsaló asszony. Beteg volt a királyné. Jött a szobalány, hogy csengettek. — Ki jött? A szobalány bejelentette, hogy kódus jött. — Adjál néki alamizsnát, a kódus elmegy!