A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Cenner Mihály: Déryné alkonya

2. kép. Déryné utolsó felléptének plakátja Egressy Ákos bizonyára többeknek elmesélte az előzményeket, s nem mindenkinek egyformán, mert az ő nyomán közölt részletek sok lényeges részben eltérnek, mint ahogyan Egressy bőbeszédű leírása is másként adja elő a fellépés előzményeit, sőt magát a fellépést is. Hogy Déryné Egressy társulatának egynémely előadását megnézte, az valószínű és egy későbbi levelével is megerősíthető. Lehet, hogy erre az időre vonatkoznak Lévay József szavai, mely szerint gyakran látták a színházban. Az is bizonyos, hogy Dérynét nem volt könnyű rávenni a szereplésre. Egressy ugyan azt írja, hogy 16 éve nem volt színpadon, de már tudjuk, hogy akkor 22 éve nem játszott. Egressy azt írja: „...tudomásomra jutott, hogy Déryné is Miskolcon lakik. . ." Érthetetlen ez a kitétel, hiszen az Egressy család állandó kapcsolatban volt Dérynével, őt Diósgyőrött épp úgy meglátogatták, mint Miskolcon, tehát Egressynek nem ..jutott tudomására", hanem már eleve tudott róla. Tovább: ,,Déryné csupán abból a csekély nyugdíjból tengődött, amelyet néhány év előtt atyám kezdeményezésére adtak össze havonként a Nemzeti Színháznál levő tisztelői, barátai. . ." Ez szintén nem áll, mert Déryné — Lévay József közvetlen tudomása szerint is — nyugdíjat kapott férje után, bár ez igen csekély lehetett, de ekkor még semmit sem kapott sem barátilag, sem hivatalosan a Nemzeti Színháztól. A Radnótiáy-alapból csak 1869 második felétől részesült évi 120 forintnyi segélyben, de nem Egressy közbenjárására, hanem Egervári P. Ödön eszközölte ki ezt az in-