A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: A görög kereskedők szerepe és jelentősége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában

A boltbérleti díjak fizetésével és növekedésével párhuzamosan, az 1730-as évektől előbb szórványosan, aztán mind gyakrabban a görögök >aját erőből történő építkezései tűnnek fel. Erre utal a város jegyzőkönyvének 1734. évi bejegyzése is. ,,. . .Görög Márton uram boltya, melyet is ex consensu Dominer Judicum in Anno 1734 Városunk Fundusán in foro Publico feléppítetett, annak koszorú és által gerendáival, szarufáival, karóival, fonni való vesszőivel, tapasznak való Föld hordásával, Ajtó fél és Ablak fáival, léttzeivel, Padlás deszkáival, Fedőlékjével, Sark vasaival, Pléhével, Áts mesternek és Kovátsnak fizetésével, egy szóval minden hozzá tartozó Épületeivel együtt astimáltatott in Concreto ad Hgles Florenos 23 den 41. Mely Boltnak is Annuális Taxája (ápr. 17-től 1735-re) Lészen F. 45.A bérletek és saját építések eredményeként 1741-ben már nyolc olyan bérlőről vannak ismereteink, akik ,,mint Betsületes görög kereskedők egyre gyakrabban szerepelnek a tanáccsal kötött megállapodásokban".

23 1755-ben már ..K. Rácz família háza Ny. Molnár György között a Pecze felől Vay úr épít boltot a miskolczi görög companiának, kőboltot a főutcára jó állapotban."

24 Ez az adat mindenesetre módosítja azokat a publikált elképzeléseket, melyek szerint a miskolci görögök kompániába szerveződése az 1760-as években következett be.

25 A feljegyzések szerint a Görög Kompánia élén 1760-ban valóban Sambik Thomas és Rosa Naum állt, de nem ez a Kompánia létezésére utaló legkorábbi adatunk. Mindkét név annyiban lényeges számunkra, hogy az ismert Pataky—Gerga társasszerződés

26 és Levandovszky Ferenc mellett Miskolc legismertebb, legjelentősebb kereskedői voltak. Alábbiakban e négy görög kereskedő közül Thomas Sambikot, vagy mint később maga is írta, Zsambik Tamást emeljük ki, bemutatva miskolci üzletházát, árukészletét, miskolci vagyonának alakulását. Zsambik Tamás az 1760-as feljegyzések szerint tehát a miskolci Görög Compania egyik vezető embere. Lakással, birtokkal és üzlettel rendelkező miskolci lakos. Az 1755-ös, ún. quantuális teher megállapítása címén szereplő összeírásban a felsorolt miskolci görögök között a legtöbb birtokkal, s az ebből származó, legnagyobb jövedelemmel rendelkezik. A bábonyi bércen, a ruzsin szőlődombon és a csabai dombokon levő szőlőbirtokai és ezek termése után 283 afrt. 40 d. adót fizetett.

27 Az 1798-as összeírás szerint Zsambik Tamás a 94 görög család közül azon kevesek közé tartozik, akiknek 2 pincére van tulajdonjoguk.

28 Az 1808-as összeírás nevét már nem tartalmazza, s eddigi adataink szerint leszármazottai Miskolcon nem maradtak. A Széchenyi utcán levő üzletházára először 1775-ben találtunk dokumentumokat. (A házat a városrendezés során lebontották. Helye a mostani 11—13. számmal jelzett bolt színház felé eső részén volt.) Ezen a telken már Mátyás idejében kereskedőház állott. Tulajdonosai változtak, egy alkalommal a törökök felgyújtották és kirabolták. Az újjáépített üzletházban 1775-ben bérlőként jegyzik fel Zsambik Tamás görög kereskedőt.

29 A kereskedőház berendezéséről a diósgyőri koronauradalom épületeinek összeírása tájékoztat. Az 1783-as számbavétel az uradalomhoz tartozó 31 objektum akkori állapotát és értékét, berendezését és hasznosítását emelte ki. Eszerint az ital- és húsmérés épületei, árulószínek és gazdasági épületek, az alkalmazottak lakóházai, vendégfogadók és a görögök által bérelt boltok az uradalom hatáskörébe és tulajdonába tartoztak. Az összeírásban a Nagy Ferenc-féle tel-