A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Veres László: Miskolci vízimalmok a XIV—XIX. században

egyik gyöngyével, az ácsai Prónay-kastéllyal (1735—40) ; a pilisi Beleznay(1710 körül); az aszódi Podmaniczky- (1724—30); a sziráki Roth-kastéllyal (1742—48) stb. való részletegyezőségekből levont következtetésekkel, családi kapcsolatok feltárásával is igazolni próbálják a hivakozott összefüggéseket, azonban az eddig rendelkezésre álló adatok a feltevések igazolására nem bizonyultak alkalmasnak. Girincsen nem találhatunk különleges megoldású díszes lépcsőházat, stukkódíszeket, freskókat, gazdag faragványokat stb. A girincsi Dőrykastély szerény, mértéktartó, de jellegzetes képviselője kora és elsősorban hazánk barokk építészetének. A négyszögletes, kétemeletes, manzárdtetős saroktornyokkal megépített zárt kastélytömb kvalitásos épület, festői hatást mutat. JOÔ TIBOR Jegyzetek 1. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely. Bp., év n. 48. 2. Dongó Gyárfás Géza: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. Sátoraljaújhely, 1895—1928. III. 112, VI. 264. 3. Központ Statisztikai Hivatal: A Magyar Népköztársaság helységnévtára. Bp., 1973. 326. 4. Országos Műemléki Felügyelőség: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc, m. város Műemlékjegyzéke. Bp., 1984. 38. 5. Rados Jenő: Magyar kastélyok. Bp., 1939. 17. 6. Gerő László: Magyarországi várépítészet. Bp., 1955. 433. 7. Antonius Szirmay: Notitia Topographica, Politica Inclyti Comitatus Zempléniensis. Buda, 1803. 211. § 223—224. 8. Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1858. III. 372—378. 9. Megay Géza: Az avasi templomi ásatások. HOM. Évk. IX. Miskolc, 1970. 133. 10. Bónisné Wallon Emma—Henszlmann Lilla: Acta cassae parochorum 1733— 1779. Bp., 1969. 1. füzet, 128. 11. Borovszky i. m. : továbbá a Borsod m. Lt. Zemplén megyei prot. 1807. Buttler család levéltára. 12. Girincsi 1. számú telekkönyvi betét; B/l—B'4. bejegyzések. 13. Girincsi 1046. számú telekkönyvi betét; B/l—2. bejegyzések. 14. Girincsi 1046. számú telekkönyvi betét; B/3—4. bejegyzések. 15. Voit Pál: Heves megye műemlékei. Bp., 1969. I. 130—133. 16. Voit Pál: A barokk Magyarországon. Bp., 1970. 49, 50, 95. Miskolci vízimalmok a XIV—XIX. században A miskolci vízimalmok története a XIV. századtól követhető nyomon. 1343-ban Demeter, esztergomi kanonok, majd 1373-ban Szidon Mihály, diósgyőri lakos Szánván álló vízimalmot („molendinum suum in fluwio Zinwa vocato. . .") adományoztak a diósgyőri Pálos rendnek.

1 Ugyanebben az időben nyolc márkáért vásárolták meg Győri Márton vízimalmát is.

2 A korabeli csabai és zsolcai vízimalmok szintén az egyház, a tapolcai apátság birtokában voltak.

3