A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Kunt Ernő: Kísérlet sírjelek népművészeti elemzésére

zel jobb ízű az étel, és nem melegszik át olyan könnyen, mint az alumíniumkanál." A kanálkészítés során a balta és a kapocska mellett kétfajta kést használ: egyenes kés, görbe v. kanálvájó kés. A kanál hosszának megfelelő méretre levágott fahasábot négyfelé hasítja. Az egyes cikkekből baltával durván kifaragja négy kanál formáját, az alakját azonban kapocskával adja meg. Először a kanálfejet dolgozza ki. A kapocska sarkával szedi ki a fa belsejét, majd a nyelet faragja. A késsel egyenesre vágja a kanálfej peremét. A kanálfej mélységét a kanálvájó késsel szedi ki úgy, hogy egyszer a végétől, másszor a nyelétől metszi ki (7. kép). Végül a kés hátuljával vagy egy üvegdarabbal simára csiszolja a kanalat és néhány bevágással, rovátkával díszíti a nyelét. A kanálkészítéssel több munka van, mint a teknővel vagy a szakajtóval. Sokkal nehezebb a kis méretű kanalat faragni, mint a többit és lassabban is halad vele. Kanalat főleg télen készít, amikor a nagyobb darabokon kint nem lehet dolgozni. A nagy zsírkavaró kanalak ára 6—10 forint, a kisebbeké 2—3 forint, a fa evőkanalat pedig 5 forintért árulja. PETERCSÁK TIVADAR Jegyzetek 1. Az adatgyűjtést 1969 nyarán végeztem Végardón ahol Oláh József dolgozott. 2. V. ö. Gunda Béla: Teknővájó cigány és munkája. Néprajzi Értesítő. XXVI. 1934. 58. 3. V. ö. Gunda B. i. m. 59—60. 4. Gunda B. hasonló edények készítését jegyezte fel. Gunda B. i. m. 58. 5. Gunda B. a szerszámok cigány elnevezését is közli. Gunda B. i. m. 57. Adatközlőm csak a magyar kifejezéseket használta. Kísérlet sírjelek népművészeti elemzésére Munkám kísérlet a fejfák népművészeti szempontú vizsgálatához. Módszerem nem történeti (induktív), hanem logikai (deduktív). Célom a sírj elek esztétikai hatásmechanizmusának megértése és a legfőbb összetevők elemzése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye különösen bővelkedik fa alapanyagú, paraszti készítésű tárgyakban. Ezek főbb csoportjainak múzeumi, illetve természeti környezetbeli vizsgálatából kitűnt, hogy szükséges olyan vizsgálati rendszer kialakítása, mely lehetővé teszi bármely népi készítésű tárgy esztétikai vizsgálatát, valamint az elemzés szempontjainak magukból a tárgyakból kell kiindulniuk. A kísérleti vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy adott tárgy formai-esztétikai hatását mindenekelőtt anyaga, szerkezete, funkciója és jelképszerűsége szabályozza.

1 E négy szempont érvényességét kísérlem meg a fej fákon, mint mesterséges térformá-