A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Petercsák Tivadar: Adatok a teknővájó cigányok munkájához

milyen berendezése nincs, kb. fél méter magas szénán alszanak és a kunyhó egyik sarkában tartják a szerszámokat, fazekat (1. kép). A teknővájó cigányok általában háromféle árut készítettek: teknőket, szakajtókat és kanalakat.

4 Teknőkészítés: A paraszti háztartások elsősorban a sózóteknő és a dagasztóteknő készítését igényelték a teknővájó cigányoktól. A sózóteknő egységes méretben készült, a dagasztóteknőből kellett egy nagyobb méretű kenyérsütéshez és egy kisebb — a dagasztóteknőnek kb. a fele — amiben fánknak való tésztát dagasztottak. A teknőkészítés szerszámai: fűrész, balta, kapocska, kétnyelű kés v. gyalukés, fénkő (2. kép).

5 A fűrészt csak a vastag fák feldarabolására használta. Feleségével vagy fiával fűrészelte el, a vékonyabb törzsű fából azonban csak baltával szabja ki a szükséges méretet. A teknős cigány egyik legfontosabb szerszáma a balta. A kiszemelt fa elhasításától a nagyoíásig (a teknő formájának durva kifaragása) minden munkát baltával végez. A balta mellett a lapocskával, illetve Zcopacsfcóval végzik a legkülönbözőbb műveleteket, s ezeket tisztázásnak nevezik. A kapocska kapa formájú, hajlított pengéjű, rövid nyelű szerszám. Részei: foka, éle, nyele. Kétféle méretben használatos, az egyik szélesebb, a másik keskenyebb élű. A kapocskát kovácsokkal készíttette és egy szerszámmal 4—5 évig is dolgozhatott. A teknő vagy szakajtó simára faragását a kétnyelű késsel végzi. Használaton kívül hozzátartozik a kétnyelű kés fa, ami a kés élét védi. Amikor a kétnyelű késsel dolgozik, egy enyhén hajlított deszkalapot, mellyvédőt akaszt a nyakába. Ehhez szorítja az éppen lesimítandó munkadarabot, hogy a ruháját megvédje a késtől. A fenőkő a munka közben kitompult szerszámok élesítésére szolgál. A teknőkészítés legelső mozzanata az alkalmas fa kiválasztása. A fa állapota és minősége gyorsíthatja vagy lassíthatja a munkát és meghatározza a teknő minőségét. A teknővájó cigányok általában fűzfából és nyárfából dolgoznak. A nyers fát a legkönnyebb faragni. A száraz fa ,,már be van sülve" és könnyebben megrepedezik a belőle készült teknő. Arra is ügyelni kell, hogy a fa ne legyen görcsös. A fa kiválasztása után a teknő méretének megfelelően fűrésszel levágják a fatörzsből a megfelelő hoszszúságot. Sosem dolgozik méretre, mindig ,,csak úgy szemre" készíti a teknőket. Az általában 140—160 cm hosszú fatörzset faékek segítségével kettéhasítja úgy, hogy ebből két teknő készülhessen. Az elhasított fél fatörzset egy fadarabbal alátámasztja és a baltával egyenesre faragja a tetejét, „egyenesbe hozza". A következő mozzanat a nagyolás, amikor baltával kiszedik a félbevágott fa belsejét. Egyszer bal, egyszer jobb oldalról vágva hasít ki egy-egy darabot. Miután a fa belsejét kinagyolta, a két végét gömbölyűre lefaragja és megformálja a teknő füleit is. A felállított teknő alját egyenesre faragja és ezzel befejezte baltával a munkát. Ekkor veszi elő a kapocskát, amit először is élesre fen a fenőkővel (3. kép). A faragáshoz a teknőt egy gerendához támasztja, ő pedig leül a bal oldalára. A tisztálást a teknő belsejével kezdi, először a szélesebb pengéjű kapocskát használja. Belülről a teknő mindkét végét és az alját egyenletesen görbülő formára faragja. A belső rész kiképzése után felfordítja a teknőt és a sarkait pucolja le a kapocskával. Pontosan kifaragja a teknő alakját, megformálja a füleket is, de véglegesen csak a kétnyelű