A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Németh Péter: Kőrév—Hímesudvar—Tokaj

Dada körül legfeljebb egynapi járóföldre kellene ez utóbbi településnek feküdni. Azonban ilyen nevű települést Dada közelében nem találunk. Legközelebb a Heves megyei Kürü fekszik, mintegy 120 km-re Dadától. E település pedig IV. László egy évszám nélküli, de tartalmából következőleg 1290-es oklevele révén már bekerült történelmi irodalmunkba. Az oklevél szerint ugyanis a király „megparancsolja Mihály comes fiának, István mesternek, miután János nevű szerviensének jelentéséből megtudta, hogy Dávid fiának, Omodeusnak Kwreu-ban épült várát elfoglalta és servienseit elfogta, hogy megjutalmazás végett jöjjön hozzá, és a foglyul jljtett servienseket hozza magával."

15

A vár helyét Szabó Károly, IV. Lászlótól írott életrajzában Kér-Semjennel, a Balogsemjén nemzetség egyik ősi, fezatmár megyei birtokával azonosítja,

10 de Karácsonyi J. szerint a hely a Tisza-parti Kürüvel egy. „Itt volt Amadénak azon vára, melyet a Kállayak 1290-ben ostromolnak, s melyet az oklevél Kerew-nek ír, következtethetjük ezt abból, mert a mostani Nagy-Kürüvel egy Kürümonostorát is Kerew monostorának írja egy XIV. századbeli oklevél."

17 Karácsonyi véleményével szinte egyidőben Pauler Gyula mutat rc. a Fejér György által kiadott oklevél névalakjának olvasási hibájára, ugyanis „Amadé vára nem «Inkur», mint CD V/3. 506. olvashatni, hanem a múzeumban levő másolatban, Fejérpataky szíves tudósítása szerint Kewrew;" majd ezzel folytatja: „Kuurew, RakamaznáL a Tisza—Bodrog torkolata felé, már a Zazty-apátság alapítólevelében említtetik (W. I, 26.)."

18 Valóban, a százdi apátság 1067. 267-ben kelt oklevelében Wense (Györffy György olvasatában: Vécse)

19 föld határjárásakor a határ .. .et inde cadű ad magnam viam Zoloch, per quam proceditur versus Kuurew, usque dum Tiza et Budrug in unum coniungtur,

2ü azaz „innen a szalacsi nagy útra tér, melyen Korév felé halad a Tisza és a Bodrog egybefolyásáig". A helynév Korévnek történő olvasatát még 1971-ben mutattam be,

21 s helyességét egy 1311-es oklevél is igazolja; ekkor Rakamaz határjárásánál említik azt a tiszai átkelőt, melyet közönségesen Révnek neveznek (. . .portus, qui wulgariter Rew dicitur).-'

2 Visszatérve IV. László 1284. évi okleveleinek Kevreiv—Keureu—Kevrev alakokban feltűnő keltezési helyére, semmi akadályát nem látjuk annak, hogy azokat Korévnek olvassuk, s a helyet a Tisza—Bodrog Összefolyásánál 1067 óta szereplő tiszai átkelőhellyel azonosítsuk. Ezzel összhangban ugyanis már könnyen elképzelhető, hogy a király egy nap alatt két helyen ad ki oklevelet, Dadán és a tőle mintegy 25 km-re fekvő Koréven; nem kell feltételeznünk, mint Karácsonyinak, hogy az Aba nembeliek már a XIII. században is birtokosok voltak a Heves megyei Kürün, mikor valójában csak 1318-ban kaptak ott birtokot;

23 végül le kell szögeznünk, hogy az Aba nem sohasem épített várat sem Kürün, sem Korévén, mivel az 1290-es oklevél kőrévi vára már régóta ismert a történeti irodalomban, csak nem ezen a néven. Hímesudvartól Tokajig. Anonymus Gesta Hungarorumában a 17. fejezetben ezt írja: „Predictus vero Turzol per gratiam Árpad ducis ac radicem eiusdem montis, ubi Brudrug (recte : Budrug) descendit in Tysciam, aquisivit magnam terram et in eodem loco Castrum construxit terrum, quod, nunc in presenti Hymusuduor nuncupatur",

24 azaz Pais Dezső nemesveretű for-