A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (Miskolc, 1975)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Viga Gyula: Tűzikutyák a Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményében

1. kép. Tűzikutya. Lelőhelye: Sajóecseg szereléséhez, más szerszámok mellett, hozzátartozott a tűzikutya is. Használatának célja a praktikusság. Megkönnyíti a begyújtást és a tűz ébren tartását két módon: 1. A tűzhely és az égő anyag között teret alkot, s ezzel lehetővé teszi a levegőzést. 2. Lehetővé teszi, hogy a ferdén rakott fahasábok egyenletesen elégjenek.

5 Ezeken kívül lényeges funkciója lehetett az is, hogy az égést tökéletesebbé tette, ami a lakóház füsttelenítése szempontjából lényeges lehetett. Mindezeken kívül, a későbbiekben szekunder módon más funkciókat is kapott ez az eszköz : nyárstartó állványként használták,

(i s szerepet kapott a világításban is

7 (szükség esetén a foklaszálak tartására szolgált). Eszközünk már a bronzkorban felbukkan Németország bajor vidékein.

8 Az etruszkoknál és a keltáknál szélesen elterjedtek voltak a fémből készült példányok.

9 A középkor folyamán használatuk Nyugat-Európában általános lehettet: 816-ban Nagy Károly capitulare-i andena néven említik, s a középkori latin nyelv 23 féle szinonimáját tartja számon elnevezésének.

10 Különösen figyelemre méltó az, hogy már a fémből készült példányokat megelőzően is stilizált állatformát kaptak ezek az eszközök.

11 Több európai nyelvben ma is állatnevük van : a szlovénban kecske, kecskebak, ló, kanca, kandúr, nyúl, a románban macska, a németben tűzi bak, tűzi ló, tűzikutya, tűzi csődör.'

1- Hasonlóan animalizált nevek fordulnak elő a francia népnyelvben is eszközünkkel kapcsolatosan: kutya, szamár, macska, kecske. varangyosbéka.

u Mindezek az adatok azt jelzik, hogy eszközünknek kapcsolata lehet a tűz, ill. a tűzhely kultuszával." Mindennél jobban igazolja ezt az, hogy elnevezése az olasz nyelvben alare, melyben feltehetően a római tűzhelyszellemnek neve (lares) őrződött meg.

15 A tűzikutyának a kultusszal való kapcsolatára más európai példát is idézhetünk : Albániában boszorkányülés, boszorkánylakhely (Hexensitz) a neve.

11

' Norvégia egyes vidékein háziszellemként tisztelik ezt az eszközt, és szerepet kap a karácsonyi új tűz gyújtásánál.

17 A német néphit szerint a tűzikutyát és a vasháromlábat nem szabad a tűzhelyen üresen hagyni, mert rátelepszik a háziszellem.

18 Azokon az ünnepeken, amikor az európai néphagyomány-