A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Miskolci diák lengyelországi utazása 1839-ben

muel egy lengyel által vezettetve szerencsésen be ment és kijött Krakóból, vissza­jöttek estvére a' lőcseiek is, 's a' látottak magasztalása által nevelék bejuthatási vá­gyunkat. Jó reménnyel feküdtünk le. Éjjel vendégeink valának, két magyar huszárok t. i: társaiktól kikkel beszéltünk megtudván itt létünket meg nem állhaták, hogy meg ne látogassanak bennünket, mit csak éjjel tehetének meg, mert másnap korán reggel gyakorlatra kelle menniök. 2i-én Bízván a' Topperczer úr közbenjárásának sikerében jó reménnyel mentünk azon Dutkievicz nevű rendőri tiszthez, kinél tegnap nem boldogúlánk, de ő most is csak a' tegnapi volt, 's bemehetésünket megátalkodottan ellenzé, bár semmi helyes okát adni nem tudta, ezen igazságtalan gáncsolódás igen nehezen esett, bár sejténk hogy ajándék által legkönnyebben lehetne a' dolgon segíteni; mégis elhatározánk azt nem adni, míg minden egyéb módot meg nem kísérténk. Két társaink tehát el­mentek a' főbb tiszthez, kinél nagy kérésekkel megnyerek beeresztetésünket, de ne­hogy több idegen csoportozása feltűnő legyen, csak négynek adaték czédula, déligi bennmaradásra, midőn őket az elmaradt 3. felválthatja. Türelmünk ki lévén már merítve, nem volt kedvünk magunkat az engedelemhez szabni ; bemenénk együtt mind heten szerencsésen. Csekélyebb házak közül a' sidó városba jutánk, itt már nagy, de régi barna házak alatt egymást érik a' sidok boltjai, mellyekbőli vásárlásra erősen unszoltatik az idegen, nagy ez utczán az élénkség. Topperczer úr értünk akarván jönni találkozánk vele. A' ; sidó várost egy vaskarzatú híd választja, a' más részektől. Péteregyháza előtt, a' 12. Apostolok szobrai vannak. A' lengyel királyok hajdani lak­helyét, az egykori nagyon erős voltát még most is mutató várat sieténk megnézni, meglehetős dombon fekszik ez, a' város körülte terűi el, ki lévén javítva leginkább katonák laktanyájául szolgál, jó út vezet fel hozzá, kapuja felett ez olvasha- [17b[tó Senatus populusque Cracoviensis renovari curavit MDCCCXXVII. A : várbéli egy­házban sok nevezetességet láttunk, ajtajánál mamut csontok függenek, bemene­telünkkor isteni tiszteletet tartott, középen emelkedett helyen van Scepovszky Szaniszló püspöknek, kit Bolesláv király az oltárnál öletett meg, ezüst kopor­sója, dombor képekkel, angyalok által tartva. Számosak itt az emlékek, ezek közt egy kőkoporsó, mellynek fedelét egy belőle kireppenő sas fellöki. Több királyok és derék honfiak vágynak itt eltemetve, az oldal kápolnák ezekről neveztetnek, láttuk Potockij grófét, a' fő oltár megett Bátorij István királyét szobraikkal együtt, ez utóbbi feküdve ábrázoltatik, pánczélosan. Poniatovszkijnak szobra is itt van alabástromból. A' fő oltár megett Bécsnek Sobieszkij általi megszabadítása lát­ható. Egy ifjúban ki a' képeket visgáló, útitársunk Strinka Cogen nevű ismerősére talált, ezen műértő ifjú lengyel megmutatá nekünk, a' legnagyobb művészi beccsel bíró képet. Az egyházi szolgák által egy vasas ajtót felnyittatván, lementünk a' lép­csőkön, mellyek egy sírboltba vezetnek, hol Szobieszkij János király, fekete márvány koporsója illy felirattal Sobieskij Poniatovszkijé is csak nevével, Koskiuskoé képével és fegyvereivel, láthatók. A' vár most katonák laka, tágas négyszegű udvara van, a' zenészkar próbáját hallgatánk. Megnéztük Kosciuskó lakát, szobái üresen állanak, egyikében ezeknek, négyszeg alkotmány áll deszkából, szurkos vászonnal borítva. Oldalain képek, ezek közül egyiken ábrázoltatik azon jelenet midőn Kosciusko magát Sveiczben megis­merteti, ez irattal: nomen herois inter hospites venerandum, másikon, midőn Va­singhton Kosciusko mellére érdemjelt függeszt, alá ez van írva: Decus herois in America. A' harmadik rajza ha jó emlékezem az, midőn a' sereggel együtt esküszik, illy irattal, Sacramentum herois pro patria, a' Negyedik allegória kép, e' szavakkal: herois genium fama immertalibus addit. Ezen festések, mind fekete színűek, és nem mutatnak valami ügyes kézre. Sisakok, pánczélok az alkotmányra aggatva, 's egy sátor darab is, mint a' nagy hős ereklyéinek [18a] mondatnak lenni. Lejővén a' vár szobáiból, a' templom körül járkáltunk, egy oldal kápolnájának tetejét némely­lyek egészen aranynak, mások csak dúsan aranyozottnak mondják. A' várdombról

Next

/
Oldalképek
Tartalom