A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dömötör Sándor: A Jesenius család Magyarországon

egytül, s tsak a Parókián kéntelen volt jó ideig szolgálni. Ezt magam is ta­pasztaltam, mert eleinte ebédjei felett Vendégei előtt számtalanszor rend­re szedte őket, s úgy motskolta, hogy eb a lelkézett, kinek lelkét ördöggel szántatta, kit hamis lelküzött — az én nevemmel már hosszabb lesz a Ca­talogusa." Jesenius ezután részletesen reflektál Ónody vádaskodásaira. 39 Szemléltetésül idézzük a földesúr vádiratából a 6. pontot: „Ez előtt egy néhány héttel Házasság esvén Ecclesiámban, az publikátzióját miélő nap (munkanapon) vitte végbe és akaratja volt, hogy másnap kéttzer (két ízben) fogja publicálni (t. i. a prédikátor): azután mindezek szabadok lesz­nek, mellyet én meg tudván, reá üzentem betsületesen, de a vissza üzen­teibe, vagy a választba nem vót köszönet, mellyen noha fel indultam, de le csendesíttetvén, meg gondolván s senyvedvén illetlenségét"/ 10 Nézzük csak, hogyan reflektál erre a prédikátor :„A melly Személyeket még télbe akartam öszve adni, s mellyért az Ür tudatlansággal vádolt, s a mi ólta inkább meg haragudt volt reám, mivelhogy sajnállotta s irigyelte annak a meg esett Leánynak szerentséjét, minthogy igazat talált üzenni az Asz­szonynak haragjába. Most aratás előtt kérettetvén a Nemes Legénytől és a Leány Anyától, öszveadtam őket, azólta már rám sem néz, ha Templomba jő az Űr holott én a félét nem vétettem ellene"/ 11 1782. szeptember 9-én Szabó Sámuel és Bálint János, a restéi refor­mátus eklézsia tagjai írásban igazolják, hogy a prédikátor soha senkit meg nem botránkoztatott: ha akarná, holtáig Restén maradhatna/' 2 Né­hány héttel később Bodzay István, Abaúj megye assessora (táblabírája) igazolja, hogy Jesenius Joel soha nem volt részeges ember/' 3 Jesenius a vádak alól teljesen tisztázta magát, és így kapta meg az engedélyt csehor­szági állása elfoglalására. Csehországban Chvalatyce községben kapott lelkészi állást, és már 1784-ben senior lett. 1785-ben cserélt Galambosi Sámuellel, és Sobjehrdra ment/* 4 1787-ben ki akarta adni egy vitairatát, de a cenzúra nem engedte, sőt, emiatt kiutasították az országból. 45 Hazatérve, előbb makranci, majd 1791-től lenkei, 1801-től zsujtai prédikátor lett. 1805-ben került Csobád­ra, itt is halt meg 1808. október 3-án. János nevű fia 1788-ban halt meg Makrancon, Borbála leánya 1810-ben ment férjhez Jankai János zsujtai prédikátorhoz. Jesenius Joel felesége Dódi Klára volt. 46 Jesenius Joel test­vérével, Teofillel 1782-ben Miskolcon találkozunk: felesége Muraközi An­na volt. 47 A gönci templom új mennyezetét Jesenius Teofil radványi asz­talosmester készítette. 48 Az 1790-es években Tiszaeszláron Jesenius Ábel az iskolamester: fe­lesége Halmi Anna. 49 A Jesenius család miskolci ága is jeleskedik a ma­gyar nyelv művelésében. Jesenius József lefordítja Flavius Eutropius ró­mai históriáját: Flávius Eutropius Római Históriáinak Rövid Summája, mellyek a Magyar Hazafiak kedvekért Magyar Nyelvre fordíttattak a Ne­mes Mező Miskólczi Ref. Collégiumának egyik együgyű tagja, Jessenius Jó­sef által. Kassán Nyomatott. Ellinger János Jósef betűivel 1791. 50 Jesenius József Tussá községben (Zemplén m.) született 1772-ben. Gyermekségét 1782-től Miskolcon töltötte, 1793-tól Sárospatakon tanult. 1794-ben Tarca­lon lett rektor, majd 1797-ben Kálosán prédikátor. 51 Az adalékok arra utal­nak, hogy a Jesenius család több ága is visszahonosodott Magyarországra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom