A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A boldogkőváraljai kastély

kítottak ki.) A saroktornyok alapterülete 13,5 négyzetméter, falvastagságuk 0,95 méter. A toronyszobák a földszinten csehsüveg boltozatosak, az emeleten teknőboltozatúak, a kocsiszínek pedig ugyancsak csehsüveg-boltozattal épültek. A közölt méretadatokból látható, hogy a kastély és a közvetlenül csatlakozó — a díszudvart körülzáró — melléképületek beépített alapterülete is igen jelentős mértékű, együttesen több mint 2500 négyzetmétert tesz ki. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a boldogkőváraljai kastély az edelényi és a füzérradványi kastélyok után a harmadik legnagyobb kastélyépület. A boldogkőváraljai kastélyt a közelében levő műemlékjellegű templommal együtt Péchy Gábor septemvir és királyi tanácsos építtette. A boldogkői uradalmat (a várral együtt) 1753-ban vásárolta meg Péchy Gábor a lőcsei jezsuitáktól, és birtoklására királyi megerősítést is nyert. A péchújfalusi Péchy család Sáros-megyei eredetű, de ágai Abaúj megyében is éltek. Ez a család építtette 1678-ban a — ma is meglevő — kázsmárki kúriát, valamint 1780 körül (az 1960-as évek elején lebontott) selyebi kúriát. A családból Péchy József nyert grófságot 1810-ben,

(! s az ő leszármazottja volt Péchy Jaqueline grófnő, akinek gróf Zichy Rezsővel kötött házassága révén került a boldogkőváraljai birtok és kastély a Zichy család tulajdonába. Zichy ék 1945-ig birtokolták, amikor is a Magyar Állam tulajdonába került. A kastélyegyüttest huzamosabb időn át tüdőkórházként hasznosították. A tüdőkórház már megszűnt, de napjainkban is egészségügyi intézmény céljaira használják. A kastély tervezőjét és kivitelező mesterét nem ismerjük; s éppígy ismeretlen a templom építésze is. A további helytörténeti kutatástól, a gróf Péchy és gróf Zichy családok levéltáraiban, valamint az egyházi források közötti búvárkodástól várjuk ezeknek az építéstörténeti adatoknak a megismerését, melyek jelentős adalékot szolgáltathatnának XVIII. századi építéstörténetünk hézagainak kitöltéséhez, az érvényesülő hatások megítéléséhez. JOÓ TIBOR JEGYZETEK 1 Papp Antal (szerk.) : Magyarország (útikönyv). Bp., 1970. 309.; Aba Iván: Budapest— Tokajhegyalja—Sárospatak. Bp., é. n. 83—86., H. Szabó Béla: Boldogkő vára. Miskolc, 1972. Ádám István—Sváb Antal—Szabó Gyula—Szabó Sándor: Hernád menti táj, Hernád menti emberek. Encs, 1970. c. könyve a Boldogkőváraljáról szóló 41— 42. oldalon mindössze ennyit említ: „A Zichy kastélyból tüdőszanatórium lett." 2 Rados Jenő: Magyar kastélyok. Bp., 1939. 15 3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc megyei város MŰEMLÉKJEGYZEKE. Bp., 1964. 28. 4 Balogh András: Magyarország nevezetes fái. Bp., 1968. Térképvázlaton, a XXIII. számú rajzon és a 99. lapon. 5 A helyszínrajzi és méretadatok közlésénél a szerző figyelembe vette a Miskolci Tervező Vállalat által készített 105—230, valamint 1314/1954. törszszámú tervdokumentációkat, továbbá a Borsod megyei Tanácsi Tervező Vállalat által 1972-ben készített rendezési terv helyszínrajzát. 6 Sziklay János—Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Bp., 1896. 288, 546 és 300.