A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A boldogkőváraljai kastély

2. kép. A boldogkőváraljai kastély nyugati homlokzata a díszudvar hátsó részén levő földszintes épület mindkét sarkán egy-egy emeletes, zsindelyfedésű, manzárdtetős, négyzetes alaprajzú saroktornyot alakítottak ki. A kastély előtt és a déli oldalon még ma is meglevő nagyméretű park terül el, mely a főépület küszöbszintjéhez viszonyítva mintegy 7,5 méteres lejtéssel húzódott le a kb. 300 méterre folyó patakig. A részben rendezett és nyírott díszcserjékkel telepített, részben pedig természetes erdőrészietet tartalmazó park táj képileg és természetvédelmileg is védett kastélykertnek minősül; egyike a megyében levő 11 védett kastélykertnek. A park egyes fái hazánk nevezetes fái közé tartoznak/' Különösen két hatalmas hársfája, egy közel négyméteres törzskerületű juharfája, valamint két feketefenyő-óriása jelent igen nagy természeti értéket. A főépület 46 méter hosszú homlokzata reprezentatív hatású (2. kép). Ablakbeosztása 5 + 3 -J- 5 ; megfelel a XVIII. század közepén legyakoribb — hazai egyemeletes kastélyoknál szokásos — homlokzati típusnak. A 3 ablakos középrész 11 méteres szélességben, az épület teljes magasságában mintegy 2 méterrel ugrik az épület homlokvonala elé, többszörösen hajlított és tagolt sarokkiképzéssel. Ennek a középrizalitnak az oromfalán többszörösen profilált keretű timpanon hangsúlyozza az épület központi részét. Erősen kidomborodó ablakpárkányok, keretezett ablakok változatos későbarokk elemei tagolják a nagy homlokzati felületet. A földszinti falsíkot rusztikázottan képezték ki. A földszinti nagyterem nyugati (park felé néző) bejárata előtt 9 méter szélességű, kétoldali lépcsőfeljáróval ellátott, a park felső szintjéből mintegy két és fél méterre kiemelkedő nagyméretű