A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Détshy Mihály: A műemlékek helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

és rendeltetést kapjanak, ami egyben megoldaná helyreállításukat is. Sürgető feladat a sajnos, alig néhány kastély körül megőrzött park felújítása, rekonstrukciója is. Művészi szempontból kétségtelenül az egyházi épületek, templomok és harangtornyok csoportja a legjelentősebb, és ez egyúttal a legnépesebb is, az összes védett objektum 42,4%-át alkotja. A megye 21 románkori temploma között találjuk a boldvai, felsőregmeci, karcsai, szalonnai és vizsolyi református és a szentsimoni katolikus templomot, 46 gótikus épület között pedig a miskolci avasi és a szikszói református, továbbá az abaújszántói, bodrogkeresztúri és a sárospataki katolikus templomot, az ország középkori építészetének nagy hírű alkotásait. A nagy számú barokk templom közül említésre méltó a miskolci volt minorita és a Mindszent-templom, a református „kakasos" templom, és a görögkeleti templom híres ikonosztázion jávai, a boldogkő vár alj ai és a sajóládi katolikus templom. A templomok művészi értékét, szépségét építészeti megoldásuk mellett sok esetben gazdag berendezésük, festett famennyezetek és karzatok vagy magas színvonalú falfestmények is emelik. Pompás barokk oltárokat és padokat találunk az említett barokk templomokban, a sárospataki, fáji, szemerei plébánia-templomokban, a sátoraljaújhelyi, sajóládi és diósgyőri volt pálos-templomokban. Az ízes, népies növény ornamentikával díszített XVII—XVIII. századi kazettás famennyezetek legnagyobb számban talán éppen megyénkben találhatók, a legrégebbi és legszebb 1650-ből a szentsimoni katolikus templomban. A többi mind református templomok dísze, mint a füzéri, rakacaszendi, rudabányai, sajószentpéteri és zubogyi. Sokhelyütt hasonló festésű padok és karzatok egészítik ki a belső képet, esetleg csak ezek maradtak meg, mint Pamlényban, Kázsmárkon és Tornakápolnán. A falfestmények között legbecsesebbek a középkori, XIII—XV. századi alkotások, mint a szentsimoni, vizsolyi, szalonnai és abaújvári templomok régóta ismert, vagy a rakacaszendi református és a tornaszentandrási katolikus templom nemrég feltárt freskói. Barokk falfestmények közül legjelentősebbek a monoki Andrássy- és a hejcei kastély kápolnáinak kifestésé, továbbá a taktabáji református templom kálvinistáknál szokatlan és ritka rokokó festése. A falfestményeknél meg kell említenünk a monoki Andrássy-kastély dísztermének és az edelényi kastély teremsorának barokk, világi tárgyú freskóit is. Az egyházi épületek sorában szerepel tíz különálló harangtorony, amelyek közül a legrégebbi és legjelentősebb a XVI. századi miskolci avasi református harangtorony és a szendrői, eredetileg talán védelmi jellegű, református torony. Becsesek a népies ízű fatornyok, mint a radostyáni, szalonnai, mályinkai, zubogyi és a berzéki. A középkori és a reneszánsz építészet emlékei a védett romok. A 17 várrom között több nagy történelmi jelentőségű, mint Diósgyőr, Ónod, Regéc és Sárospatak, festői megjelenésével emelkedik ki Füzér és Boldogkő, nagyságával és érdekes alaprajzával Szádvár. Fennmaradt néhány templom XV—XVI. századi erődfala is, közöttük a legjelentősebbek a hejcei, a megyaszói és a rakacai. Védelem alatt áll a hegyek között, erdőkben települt pálos remeték öt gótikus kolostorának, ill. templomának romja: a miskolc-felsőgyőri, a szentléleki, a kurityán-felsőnyárádi, a martonyi és a