A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Saád Andor—Hellebrandt Magdolna: A Diósgyőr-Tapolca barlang feltárása

1932—34-es ásatás,

5 melyet Saád Andor vezetett.'' Eltávolította a bolygatott, zavart rétegeket.

7 Több mint ezer gyártáshulladékot és kőeszközt talált (1. kép). Az anyag a Herman Ottó Múzeum gyűjteményében van. Az eredmény

8 őslénytani szempontból is figyelemre méltó. Mammut, barlangi medve, óriásgím, barlangi hiéna, ősbölény, gyapjas orrszarvú stb. csontjai kerültek elő. 1973. május 4-én a miskolci Déli Hírlapban'

3 meglepődve olvastuk azt a cikket, amelyben az újságíró a város készülő szaunájáról írt. A városi tanács vezetői Miskolc testvérvárosától, a finnországi Tamperétől szauna fürdő felszerelését kapták ajándékba. A szaunát a strand területén állítják fel. A barlangban képezik ki a hidegvizes medencét. Az építkezés megkezdése előtt szükségessé vált a gyors leletmentés. A fürdő tervezőjétől, Dézsi János építészmérnöktől megkaptuk a tervrajzokat. Később a Herman Ottó Barlangkutató Szakosztály vezetője, Mészáros Károly rendelkezésünkre bocsátotta a barlangról és járatairól készített felmérésüket.

10 A leletmentés 1973. augusztus 14-től szeptember 7-ig tartott.

11 Elkészítettük a barlang alaprajzát és a terem két hosszanti metszetét. Eltávolítottuk a többszörösen összehányt, visszatemetett kitöltést. Miután láttuk, hogy bolygatatlan réteget csak az előtérben remélhetünk, a munkát ott folytattuk. A lejárati lépcső két oldalán öt méter hosszú, két méter széles szelvényt nyitottunk

12 (2. kép). Ekkor már lebontottuk a barlang bejáratát elzáró téglafalat. így látható lett a természetes nyílás (3—4. kép). Az ásatás során most is kerültek elő őskőkori állatcsontok (5. kép). 2. kép. A barlang alaprajza (1) és az 1973-as ásatási terület (2)