A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Majtán, Milán: Názvy obci n Slovensku za ostatnych dvest rokov (M. Markus) - Slovnik obci Banskobystrickéh okresu (M. Markus)

szeállítása és kiadása ügyében. Terjedelméről és tartalmáról csaknem minden tudományág megtette a maga javaslatait, kidolgozta tervezetét. Ezek a kívánalmak és észrevételek természetesen igen különbözőek voltak. Egybehangolásuk nehéz feladat elé állította a szerkesztő bizottságot. Ez az oka annak, hogy az egész Szlovákia területére tervezett „helységnévtár" mind ez ideig nem látott napvilágot. Az áttekintő kézikönyvön azonban tovább dolgoznak az egyes tudományok kutatói. A szeivezeti és tartalmi (egyben terjedelmi) nehézségek leküzdése érdekében a szerkesztő bizottság egy különálló kötetben feldolgozta egy kisebb közigazgatási egység — a besztercebányai járás — anyagát. E „mintakötet" kiadásával össze akarták hangolni az egyes tudományágak kívánalmait. Nézzük meg közelebbről, mit tartalmaz ez az egyelőre csak járási méretekben kidolgozott helységnévtár? A munka bevezető fejezete a besztercebányai járás áttekintését nyújtja. A bevezetés, s az egyes helységekről nyújtott anyag 10 kérdéscsoportot foglal magában. Az I. pont alatt több alfejezetre tagolva az egyes helységek — városok és falvak — keletkezésére vonatkozó adatokat találjuk. (Levéltári anyaggal kimutatható okleveles említést, a helység egykori nevét. Gyakran előfordulnak latin, német, szlovák, magyar elnevezések. Ebben a kategóriában találjuk az egyes helységek egykori és mai adminisztrációs beosztását, pl. az egykori megyerendszer szerinti hovatartozást, járási beosztást, s a változásokat. Itt sorolják fel a helységhatár helyneveit is. Egy kisebb alcsoport a lakosság létszámának változásait: gyarapodást, fogyást, elköltözést, kivándorlást tartalmazza. Egy újabb alcsoportban mutatják ki a helységhatár terjedelmét, azokat a változásokat, melyek az elmúlt évszázadok során bekövetkeztek.) A II. pontban az egyes helységek általános ismertetése következik. (Itt tudjuk meg a lakosság főfoglalkozását, a foglalkozásban bekövetkezett változásokat is.) A III. pont a helységhatár természeti rajzát mutatja be. (Pl. földrajzi állapotát, tengerszint feletti magasságát, geológiai állapotát, morfológiai helyzetét, talaját, éghajlatát, a csapadék arányát, flóráját, állatvilágának képét, vízbőségét, természeti ritkaságait, védett területeit.) A IV. pontban a helységek történelmi képét olvashatjuk — a legrégibb kortól — egészen napjainkig. Az V. pont a művelődésügy állapotát vázolja (pl. az iskolaügyet, a népművelés intézményeit), s ebben a kategóriában kap helyet a népi kultúra, az anyagi, társadalmi és szellemi hagyományok jelenségeinek rövid számbavétele. Pl. hogy egyes helyeken a népi építkezés, más helyeken a viselet vagy a szokások gyakorlata csaknem napjainkig fennmaradt. A további pontok az egészségügy, a testnevelés, az idegenforgalom, turisztika adatait tartják számon. A IX. pont az úthálózatra, vasútra, postára, az elszállásolásra, vendéglátásra vonatkozóan ad tájékoztatást. A X. pont a helységre vonatkozó legfontosabb irodalmat sorolja fel. Az anyag összeállításában elsősorban a járásban levő muzeológusok jeleskedtek. Az általuk gondosan összehordott anyagot a Szlovák Tudományos Akadémia Encyklopédiai Intézete vizsgálta felül. A munka tehát sok kézen ment keresztül, míg a nyomdába került. Gondos átlapozás után —