A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 13. (Miskolc, 1974)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Kelemen István: Felső-borsodi fazekasmester Szalonnán

Felső-borsodi fazekasmester Szalonnán Szalonna egyik családjánál olyan cserepeket lelt a gyűjtő, melyekről a háziak állították, hogy azokat a család egyik, már nem élő tagja, néhai Balázs István, ott, helyben készítette. Hasonló cserépedényekkel a környé­ken már találkozott a szerző, de különös egyéni jegyei miatt nem tudta hová sorolni, mert egyik általa ismert tájegység stílusába sem illett bele. S bár a kezdetben látott darabok nem tűntek nagyigényű alkotásnak, egyéni stílusjegyeik további kutatásra indítottak. A családtól s a helybeli anyakönyvből a következőket sikerült kide­ríteni. Balázs István Szalonna községben született 1861. augusztus 13-án. Apja Balázs István, anyja Molnár Borbála. Házasságot Szalonna község­ben 1903-ban kötött. Foglalkozása: fazekasmester. Tehát őslakos volt. Szü­lei Miskolcra adták csizmadia inasnak, de ez nem tetszett neki és átállt egy ugyancsak miskolci fazekasmesterhez és itt tanulta ki a fazekasságot. Hogy Miskolcon meddig dolgozott, s járt-e másfelé is, nem tudjuk. A csa­lád állítása szerint Szalonnán, Malom utcai házában 1890—1920 közötti években működött. (A ház azóta gazdát cserélt, átépült, a korongozó be­rendezés elkallódott, az égető kemencét pedig az új tulajdonos elbontotta.) Két fia: Bálint és István segédkeztek neki, de halála után egyik sem foly­tatta a mesterséget, aminek oka részben abban is keresendő, hogy ez idő­1—2. kép. Dohánytartó

Next

/
Oldalképek
Tartalom