A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dénes György: A teresztenyei Baksa-híd

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK A teresztenyei Baksa-híd A szőlősardó—égerszögi völgy patakját Teresztenye határában átívelő hidacskáról egy 1324. évi, tehát 650 évvel ezelőtt kelt oklevél szövege bizonyítja,, hogy már akkor is Baksa hídjának hívták.

1 De lássuk sorjában: a honfoglalás után ezen a vidéken minden bizonnyal vastermelő királyi szolgálónépek éltek és dolgoztak. Ezért is kapta a mai Égerszög község táján volt településük a Kovácsi nevet.- Az itt elterülő erdővidékre külföldi vendégtelepeseket, valószínűleg cseh hospeseket telepítettek királyaink a XI—XII. században,

3 Ezen a tájon Szőlősardó volt a legnagyobb hospestelepülés/' amelynek lakói — mint a falu nevéből is kitűnik — erdőóvói feladatokat is elláttak

3 és már a középkorban is nevezetes szőlőművelést honosítottak meg.

1

' Kovácsi és Szőlősardó mellett a mai Lászipuszta környékén fennállt Lászó falu lehetett itt még népes település az Árpádok idején.' Róla nevezték annak idején a völgyön végigfolyó patakot is Lászó patakának? A völgyön kialakult falvakat természetesen út kötötte össze egymással és a Bódva völgyével. Ahol pedig Égerszög és Szőlősardó között a völgy szekérútja keresztezte a patakot, ott kezdetben talán gázló alakult ki, de utóbb hidat, nyilván gerendahidat építettek, hogy magasabb vízállás esetén is átkelhessenek a patakon. Ez a híd bizonyára már a X—XI. században is fennállhatott, hiszen a Ruda-hegyi vasércet Telekes felől a kánói Bércúíon" szállító szekerek a mai Lejáró-dűlő útján a völgybe érve ezen a hídon át vihették a nyersanyagot Kovácsi falu vasműveseinek, kiknek kicsiny kohói itt füstölögtek a patak partján.

1

" A XIII. században azonban már elköltöztek innen a vasművesek; talán a tatárjárás idején menekültek északabbra, vagy Csetnek-Dobsina környékének gazdagabb érclelőhelyei vonzották el őket.

11 Tény, hogy Kovácsi falu helye a XIII. század második felében már pusztán, elhagyottan állt, és mint lakatlan földet adományozta 1270-ben a király hűséges vízóvó']ának, Böjtének,

12 Szőlősardóval határos részét, Teresztenyét pedig 1272-ben Abaújvár megyei híveinek, Kacsiki Mokud fiainak.

13 Böjté vízóvót az Árpád-ház kihalását követő zavaros időkben meggyilkolták, családját kifosztották és birtokukról elüldözték. Hogy a földönfutóvá lett vízóvók számára birtokuk visszaperlését megnehezítsék,, az egymást váltó új birtokosok még a falu nevét is megváltoztatták és Égerszög névre keresztelték át.

14 Az Anjouk győzelme után a most már Égerszög nevű birtokra Tomori Elus Jánosnak sikerült — nyilván befolyásos rokonsága támogatásával — 1321-ben, illetve 1323-ban királyi adományt szerezni.

15 1324-ben került sor a beiktató határjárásra és az ezt rögzítő oklevélben szerepel először a Boxahyda, azaz Baksa hídja neve.

111 Pontosabban azt írja az