A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

Szilágyi Ferenc: Csokonai Borsod és a Hegyalja vidékein

Miskolc a pesti Madách Színház után játszotta, Darvas József drámáját a miskolci bemutató után két évvel tűzte műsorára a Madách Színház. Maga az író így nyilatkozott a miskolci előadásról: „A drámának Miskolcon jó fogadtatása volt, minden alkalommal érezni lehetett, hogy a nézők izgalommal követik, tudják miről van szó. E hatást főképpen a darab publicisztikai hevületének tulajdonítottam. Maga az életanyag volt olyan, hogy érdeklődést és izgalmat lehetett vele támasztani." Az író tehát elégedett volt a miskolci fogadtatással, s ha a pesti bemutatóra mégis változtatásokat eszközölt a drámán, az csak a darab másik hősének árnyaltabbá tételét szolgálta. Két évre ,,A térképen nem található" bemutatója után ismét Darvas-dráma került a miskolci színpadra, a Pitypang. Ezúttal az író első vígjátékát mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház. A kritika megállapítása szerint az író e vígjátékában is hű maradt a közéleti szenvedély táplálta írói magatartáshoz. Az előadásról a szerző írói rangjához illően a fővárosi lapok is szokatlanul terjedelmes, részletező kritikákat közöltek, kiemelve mindenütt a miskolci társulat atmoszférateremtő játékát. Csak néhány példát ragadtunk ki a magyar drámák miskolci ősbemutatói közül, de hisszük, hogy már e néhány példával is megerősítettük azt a tételt, hogy a dráma, a színészek és a közönség milyen szerves egységben alkotja a színházat. A kölcsönhatás világos: a jól megírt szerep serkenti a színészt, a jó játék hevíti a közönséget és ezek a tényezők visszahatnak az íróra, aki újabb drámáját a megismert társulatra szabja, a hatást pedig az érzelmileg megismert közönségre bízza. Százötven éve. de különösen a felszabadulás utáni színjátszásban ez a termékeny kölcsönhatás érezhető a magyar dráma és a Miskolci Nemzeti Színház kapcsolatában, és reméljük, hogy ez a kapcsolat és kölcsönhatás az évek és évtizedek múlásával még erősödik, a magyar dráma, a Miskolci Nemzeti Színház és a műértő miskolci közönség hasznára. CENNER MIHÁLY Csokonai Vitéz Mihály születése 200. évfordulóján Csokonai Borsod és a Hegyalja vidékein Az a költő, akinek itt. Miskolc-Tapolcán most emléktáblát avatunk, nem volt borsodi: legalábbis abban az értelemben nem, hogy nem itt született. De nagycn szerette ezt a vidéket, s többször is megfordult itt: hol lelkének, hol testének keresve gyógyulást. Borsod és a Hegyalja mindig a reményeket, a kigyúlt életkedvet jelentette rövid életében.* * Elhangzott 1973. november 17-én, a költő születésének 200. évfordulóján, a miskolctapolcai gyógyfürdő előcsarnokában elhelyezett emléktábla felavatásán.