A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Saád Andor: A felszabadulás előtti Mezőkövesd

tése, mégpedig gyümölcs- és konyhakertészet, változatos növénytermesztés: kereskedelmi és ipari növények termesztése és ezzel kapcsolatosan helyes vetésforgó alkalmazása. Az állatállomány mennyiségének és minőségének fokozása. Mezőgazdasági iparfejlesztés és ipari decentralizáció, hogy az ipari termékek hozama fedezze a növekvő lélekszám egy részének életszükségleteit. A mezőgazdaság fejlesztése állami támogatással és irányítással. Családi házhelyek biztosítása és falusi munkásházak építésének előmozdítása. Mindezen változtatások sikerének alapja a mezőgazdasági szakoktatás kiterjesztése. Ez utóbbi feladatot a téli tanfolyamos gazdasági iskola kitűnően képzett tanári kara biztosította, akik az oktatást követő idők alatt minden egyes tanítványukat felkeresték és irányították, segítették küzdelmeikben. A fiatal, végzett gazdák, hazatérve, igen erősen kezdték átszervezni a család eddigi elmaradt gazdálkodását, A gazdakörökben élénk viták folytak, továbbképzéssel. Itt látszott meg az, hogy a szakoktatás hiánya milyen mérhetetlen károkat okozott, és mindenben igazolva látták Tessedik Sámuel látnoki szavait. A felszabadulás után Mezőkövesd agrárviszonyai is teljesen megváltoztak. Az okszerű nagyüzemi gazdálkodás, mely mindjobban tervszerűen, gépesítve folyt, elsöpörte a múlt szomorú emlékeit, majd az iparban való elhelyezkedés ríj lehetőségeivel együtt a summáskérdést is megoldotta. SAÁD ANDOR JEGYZETEK 1 Tessedik Sámuel; A." paraszt ember Magyar Országban, mitsoda és mi lehetne; egy jó rendbe-szedett falunak rajzolatával egyetemben, Samuel Theschedik által, most pedig németbül magyarra fordította Kónyi János, Pécs, 1786. ; Berzeviczy Gergely: De conditione et indole rusticorum in Hungária. Lőcse, 1806. 2 Sándor István: Mezőkövesd. Magyar Szemle, 1953. 3. füzet. 3 Saád Andor: Adatok Mezőkövesd népélelmezéséhez és agrárviszonyaihoz. Népegészségügy, 1938. 21. szám, 1024—1027.; Saád Andor: Beri-beri eset előfordulása Mezőkövesden. Népegészségügy, 1940. 18. szám, 990—993.; Saád Andor: Adatok a hypoés avitaminózisokhoz, népegészségügyi vonatkozásban. Gyógj^ászat, 1941. 39. sz. 4 A „memorandum" szerzői 1936-ban az alábbiak voltak: dr. Bielek Tibor, a mezőkövesdi járás tisztiorvosa, az új típusú egészségvédelmi szolgálat első úttörője, megszervezője, Sándor István gimn. tanár, etnográfus, Kis István r. k. lelkész, Berndt Kornél takarékpénztári igazgató és dr. Saád Andor községi orvos. A memorandumot helyben nyomatták ki, a Balázs nyomdóban. Első összefoglalása volt Mezőkövesd problémáinak. A benne igen hangsúlyozott téli tanfolyamos gazdasági szakiskola 1938-ban megkezdte működését Erdélyi Tibor igazgató vezetésével. Ez a memorandum képezte alapját a szociográfiának, mely Matyóföld címen jelent meg az Athenaeum gondozásában 1941-ben. Szerzők: Dala József gimn. tanár, Erdélyi Tibor gazdasági iskolai igazgató, dr. Benyó Endre járási tisztiorvos és dr. Saád Andor mezőkövesdi községi orvos. Ebben a műben megszólaltak a haladó gazdák is (G. Tóth József, Kovács Mátyás, Pető János), akik tudásukkal kiemelkedtek és együttműködtek a problémákat feltáró és megjavítani igyekvő értelmiségiekkel. ü Matyóföld. II. rész; Erdélyi Tibor: Mezőkövesd mezőgazdasága. Részletes elemzése Mezőkövesd akkori mezőgazdasági helyzetének.