A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A füzérradványi Károlyi-kastély

A füzérradványi Károlyi-kastély A Sátoraljaújhelytől 17 kilométernyire — nagyméretű, gyönyörű parkban - fekvő füzérradványi volt Károlyi-kastély 19 000 légköbméteres beépített térfogatával az ország legnagyobb kastélyai közé tartozik, mégis alig ismeretes, amit nyilvánvalóan a nagyobb forgalmú helyektől való nagy távolsága, nem pedig a mostani tüdőkórházi hasznosítása magyaráz, hiszen Rados Jenő Magyar kastélyok című — igen nagy anyagot feldolgozó — műve sem említi.

1 E kastély pedig mind több évszázados múltja, mind a kiépítésében közreműködők jelentősége, mind gyönyörű fekvése, nagyméretű tömege és jellege miatt megérdemli az ismertetést. A hivatalos műemlékjegyzék

2 műemlék jellegű — XVIII. századi eredetű, romantikus-eklektikus stílusban átépített és kibővített — barokk kastélyként, tartja nyilván. Az útikalauzok^ 4 ehhez még hozzáfűzik azt, hogy a romantikus-eklektikus stílusú átépítést Ybl Miklós végezte 1857ben, a Borsod című megyei ismertető pedig 1860. körüli időpontot jelöl meg az erős átépítés és kibővítés időpontjaként.

5 H. Takács Marianna már a XVII. századi előzményekre is utal, közölve, hogy ..feltehetően a mai emeletes kastély helyén állott az az épület, metyet az elkobzott Nádasdy-javakból Károlyi László kapott 1687-ben. Ekkor már castellumnak nevezték/' ü A Károlyi család birtoklási története

7 és az „Urbaria et conseriptiones 3. füzet"-e

8 számos adatot szolgáltat ahhoz, hogy a kastély egyes részleteinek XVII. század elején történt kiépítését, illetve a XVII. század első negyedének végén való fennállását elfogadjuk, hiszen 1823-ban özvegy Rétey Péterné szül. Eszenyi Csapy Zsófia végrendelkezik, s leányának, Zsófiának, Mosdóssy Imrénének hagyományozza többi között a kastély módjára épült radványi kúriát, de kötelezi leányát, hogy a radványi templom építését fejezze be.'

1 Radvány özv. Mosdóssyné haláláig birtokában marad, azt Jékey Buly Ferenccel birtokolja. 1674. július 28-án I. Lipót Hartyóni Andrásnak és feleségének, Mezőszegedy Annának adományozza, melyet Nádasdy Jékey Ferencnek adott zálogba.

10 1680. IV. 22-én a fiscus lefoglalja.

11 Báró Károlyi László 1687-ben tiltakozik, hogy Hartyániné el akarja idegeníteni Radványt.

12 A Károlyiak ebben az időben már igényt tartanak Radványra, mivel 1430-ban, 1563-ban, 1590-ben stb. a füzéri uradalom tartozékai között szerepelt Radvány is. 1689-ben már Várady Mihály volt Radvány birtokosa, de a Károlyiak reménykedtek, hogy ha Hartyániné meghal, akkor Radvány visszaszáll a füzéri posszesszióra. A problémát növelte az, hogy Radványra Hartyáninak királyi donatiója volt. viszont özvegye másodszor férjhez ment (Várady Mihályhoz), s e második házasságból született két leánya férjhez menve (Anna Soós Istvánhoz, Mária Bónis Györgyhöz) osztozott Radványon, habár Károlyi Sándor 1692-ben is tiltakozott.

13 1698-ban Károlyiék — bár idegen kézen volt •— Radványt is elzálogosítják. 1700-ban a fiscus is azon a véleményen volt, hogy a füzéri donatióban nem foglaltatik Radvány.

1

'

1 1700. május 14-én összeírták a radványi birtokot,

13 s a latin nyelvű összeírásnak a kastélyra vonatkozó, magyarra fordított rövid ismertetése a következő: „Négyszögű kastély, nagyobb részeiben már romban, egy része — mintegy kétharmadában — nemrég fedve. A kastély előtt egy puszta hely majorság céljára, amelyen már két házacska áll, szalmával fedve. A bejáratnál a kastély