A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - Tóth Lajos: Mezolit-telep Sajóbábonyban

Az eszközök és szilánkok nyersanyag-megoszlása a következő: Üveges kvareporfir Hidrc kvarcit Tűzkő Obszidián Radiolarit 95 clb 19 db 4 db 1 db 1 db 79,0° 15.4" 3.3" 0.8" 0.8" o 0 II I) II Összesen: 120 db 99,3° o Az eszközök százalékos megoszlása a kisszámú leletanyag statisztikus hiba­százalékát és az ezzel járó bizonytalanságot magán viseli. így tehát ez az esz­közmegoszlás, hasonlóképpen a korábban publikált lelőhelyek (Eger,- Korlát, 3 Avas' 1 stb.) eszközmegoszlásához, a rendelkezésre álló viszonylag kisszámú anyag miatt csak tájékoztató jellegűek lehetnek. A nyersanyag vizsgálata az üveges kvarcporfir csaknem 80%-os részvételét mutatja. A hidrokvarcitok közül — melyek az árkai fajtákat mutatják — az avasi fajták csaknem teljes egészében hiányoznak. Az obszidián és radiolarit igen kis mennyisége nem meglepő, mivel a többi Miskolc környéki szabad tele­peken az obszidián és radiolarit mennyisége hasonlóan kicsi. Az eszközöket vizsgálva szembetűnő a levélhegyek vagy levélkaparók és bifaciálisan megmun­kált egyéb eszközök elnagyoltsága. Az I. tábla 5. levélhegy-töredék az egyedüli, amely magán viseli a fejlett szeletai levélhegyek ismérveit. A többi „levélhegy'' formában és technológiában már lényegesen eltér a szeleta-típusú levélhegyek­től, még akkor is, ha azok retusszöge hasonló. Az I. tábla 1.. 3. levélhegy-töredék hasonló, vagy azonos darabjait a korláti anyagból ismerjük. Érdekes típust képvisel az I. tábla 4. levélhegy a jobb oldali él késszerű kialakításával. Hasonlóképpen különálló típust képvisel a II. tábla 1. és 3. e.ozköz, itt is szembetűnő az egyik oldalél hangsúlyozott kialakítása. Az eszközök között külön típust képvisel a II. tábla 5. nagy méretű nyeles­hegy. Magyarországi analógiáját nem ismerjük, hasonló eszközöket Észak­Európa mezolitikumában találunk. 5 A szakócák között s.z I. tábla 7. eszköz oldalirányú, nyélszerű kiképzése az eszköz felerősítésére szolgálhatott. A vakarok között szembetűnő a kis méret és bizonyos fokú geometriai jel­leg (III. tábla 3—4). A kaparok érdekes típusa a III. tábla 6. eszköz, melynek archaikus volta szembetűnő. A felső paleolit típus (gravetti?) képviselője a III. tábla 1. magas vakaró és a III. tábla 5. körbe retusált penge. A kis méretű eszközöket képviseli a III. tábla 10. megmunkált penge. A III. tábla 8. nyeles pengehegy nyél kialakítása hasonló a swidry típusú nyeles hegyekhez. A leletanyag érdekessége a magkövek hiánya, a 120 darab eszköz és szilánk között csak egy magkő szerepel. A felszíni gyűjtésű leletanyag előzetes összefoglalásaként megállapítható, hogy a sajóbábonyi telep anyaga beilleszthető a már korábban jelzett észak­magyarországi mezolitikum eléggé laza csoportjába. Az eddig ismert mezolit-telepek két csoportot alkottak a Bükk hegység te­rületén és a Hernád völgyében. Az Eger Kőporos-tető, illetve a Korlát Ravasz­lyuk-tető eszközanyaga mellett Bükkmcgyorósd, Nekázseny és az avasi anyag vezéreszközeként a levélhegyek és szakócák jelölhetők meg. Az eszközök nyers-

Next

/
Oldalképek
Tartalom