A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)
RÉGÉSZETI KÖZLEMÉNYEK - T. Dobosi Viola: Miskolc és a magyar őskőkor-kutatás
folyik pl. az Istállóskői-barlangban, melyről Kadic Ottokár a Barlangkutató Szakosztály működéséről szóló beszámolójában a következőket jelenti: „Az Istállóskői-barlang. A miskolci múzeum anyagi támogatásával és a Barlangkutató Szakosztály megbízásából ebben a barlangban Hillébrand Jenő dr. július 9-től 19-ig folytatta a múlt év ásatásait. Ez alkalommal a megelőző évben felfedezett pleistocaen tűzhelyből számos szebbnél szebb aurignaci typusu kőeszköz került birtokunkba". S itt olvashatunk arról is, hogy a Miskolci Múzeum már az ásatásokkal egyidőben gondoskodik a kikerülő leletek szakszerű kiállításáról." 1916-ban Kadic a Puskaporosi-barlangot Herman Ottóról nevezi el. 1 " s ugyanakkor a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztálya és a Borsod-Miskolci Múzeum emléktábla felállítását határozza el, Herman Ottónak és munkásságának szentelve." A kivitelezésre azonban akkor nem kerül sor. A Miskolci Múzeum nemcsak az ásatások költségeinek vállalásával támogatta az őskőkor-kutatást, hanem Borsod vármegye közönségével együtt jelentős adományokkal járult hozzá a Barlangkutató Szakosztály munkájához és a Barlangkutatás c. folyóirat megjelentetéséhez, mely Vértes László szerint „talán világviszonylatban az első speciális feladatkörű negyedkorkutató orgánummá vált." 12 A múzeum az egyre nagyobb inflációban is kitartó tagdíjfizetője a szakosztálynak. 13 Maier István a magyar barlangkutatás fénykorának nevezi ezt a háborúval lezáródó szakaszt (1906—1918), amelyben a Földtani Intézet a Magyar Nemzeti Múzeum és a Miskolci Múzeum megbízásából a legtöbb, jelentős anyagot szolgáltató nagy bükki barlangot feltárták. 1 '' A nehéz háborús évek után, s megváltozott körülmények között csak 1922ben indult meg újra a barlangkutatás, elég szűkös anyagi lehetőségekkel. A Miskolci Múzeum Hillebrand Jenőt bízza meg, hogy a Háromkúti-barlangban folytassa a Kadic által megkezdett ásatásokat, melyek azonban régészetileg meddőnek bizonyulnak. 1-' 1925-ben a Büdöspest feltárásába bekapcsolódik Diósgyőr nagyközség is: a kultuszminiszterrel, Miskolc várossal és a Borsod-Miskolci Múzeummal együtt még az inflációs időkhöz képest is jelentős, 10 millió korona adományozásával megteremti a barlang további feltárásának anyagi lehetőségeit. Emellett a BorsodMiskolci Múzeum még a Mexikói-barlangi ásatásokra is juttat egy kisebb öszszeget Hillebrand Jenőnek és Saád Andornak, Miskolc város pedig az Aggteleki Cseppkőbarlang rekonstruálásának egy részét fizeti. Ugyancsak Diósgyőr támogatásával kezdte meg Bokor Elemér 1925-ben, majd folytatta később Bogsch László a Kecske-barlang feltárását."' 1932-ben és 1934-ben „Diósgyőr nagyközség elöljáróságának és közönségének tudományszeretete és áldozatkészsége folytán a Borsod-Miskolci Múzeum megbízásából" Saád Andor ásatásokat folytat a Diósgyőri-barlangban. 1 ' À miskolciak nagy érdeklődéssel figyelték a régészek munkáját: erről tudósít egy 1925. augusztus 29-i újságcikk: „Miskolcon megalakult a Magyar Barlang- és Ösemberkutató Társaság." 18 Istállóskő volt az egyik, a hazai paleolitikum történetének megismeréséhez lényeges új adatokat szolgáltató lelőhely, melynek feltárását különösen szorgalmazta a Miskolci Múzeum, s javarészt ennek költségein dolgoztak a barlangban. 1927-ben Saád Andor és Megay Géza végzett itt ásatásokat, ős- és újkőkori anyagot hozva a felszínre. 1928-ban és 1931-ben a Borsod-Miskolci Múzeum
