A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Nové obzory (M. Vrbovcsan)

vány I. kötetét periodikánk 1966-os 7. számában (73—75. 1.) már ismertettük. Már akkor rámutattunk a kiadvány céljaira, programjára és tartalmára. Az azóta eltelt idő kitűnő alkalmat ad arra, hogy számon kérjük a kiadvány szerkesztőségétől azt, hogy mennyire sikerült az elinduláskor kitűzött programot és célokat megvalósítani. Az első évfolyam megjelenése óta e kiadványnak 14 kötete látott napvilágot. Jelen ismertetésünkben nincs szándékunkban aprólékosan számba venni az egyes kötetek tartalmát —, inkább csak nagy vonásokban jellemezni kívánjuk az évkönyvben követett elveket, a szerkesztés során megvalósított terveket és elgondolásokat. A Nővé obzory I—

III. évfolyama 1959—1962 között KeletSzlovákia táj- és honismertető évkönyveként jelent meg. Kezdetben széles és színes rovatskálával indult. Hasábjain helyet kapott a társadalom- és természettudomány ; a pedagógia, muzeológia, pszichológia, egészségügy, közgazdaságtan, politika, képzőművészet, színház, kultúra, műemlék- és természetvédelem számtalan problémája. Ez a kiadvány tehát elindulásakor elég bizonytalan profillal lépett a porondra. Később azonban a rovatok száma egyre jobban szűkült, sőt, a rovatok ki is cserélődtek, s a kiadvány IV—V. évfolyamától kezdve fokozatosan társadalomtudományi irányba orientálódott. A IV. évfolyamban már a Nővé obzory alcíme is stabilizálódott. Tartalmának megfelelően „KeletSzlovákia társadalomtudományi évkönyve" lett — s az maradt máig is. A korábbi rovatokból csak a legfontosabbakat: a történettudományi, régészeti, irodalmi, nyelvészeti és végül a néprajzi rovatokat tartotta meg. A Nővé obzory I—IV. évfolyamát tehát a tartalom és közlés formájának a keresése jellemzi. A profilcserével erősen megjavult az egyes tanulmányok tudományos színvonala is. 1964-től kezdve a kiadvány minden egyes tanulmányát orosz, német vagy angol kivonat kíséri. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Nővé obzory elérte nemcsak a regionális, de országosan és nemzetközi viszonylatban is a tudományos kiadványok színvonalát. Az utóbbi évek rovatai közül a vezető helyet a történettudomány foglalta el. Az eddig publikált 14 évfolyamban kb. 90 történettudományi tanulmány látott napvilágot. (Ezek közül 32 a feudalizmus korából, 25 a kapitalizmus idejéből, 33 a párt- és munkásmozgalom, az ellenállás harcaiból és a jelenkorból meríti témáját.) Több tanulmány foglalkozik a kelet-szlovákiai vármegyék, városok középkori település-, fejlődés- és társadalomtörténetével, a cseh és szlovák husziták kelet-szlovákiai harcaival, az itteni bányák, huták, a céhes ipar és a manufaktúrák működésével, a kapitalizmusokon politikai állapotokkal, a kivándorlás, iskolaügy, sajtó problémáival, különféle munkássztrájkok rajzával, partizánmozgalmakkal, a jelenkori szocializálás, iparosítás kelet-szlovákiai jelenségeivel. Számottevőek a régészeti tanulmányok is. A 14 évfolyamban 32 tanulmány jelent meg, s csaknem mind a kelet-szlovákiai régészeti kutatások eredményeiről tájékoztatják az olvasót. A régészeti ásatások fontosságát az is bizonyítja, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének egy megerősített „fiók-intézete" is folytat ásatásokat, s a kutatási eredményeket a Nővé obzory rendszeresen publikálja. Az évkönyvben publikált néprajzi tanulmányoknak 27 a száma. E rovat hasábjain elsősorban a kelet-szlovákiai múzeumok etnográfusai jelentetik meg tudományos kutatásaik eredményeit. Igen figyelemre méltóak a cigányok életét leíró dolgozatok, a szepesi drótos-szlovákok vándoréletét ismertető adatközlé9* 131