A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 12. (Miskolc, 1973)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Cesky lid (M. Vrbovcsan)

peinek etnikai fejlődéséről (az etnosz, etnikum) kialakulásáról tájékoztat. Tapasztalatait elsősorban a szovjetunióbeli kutatásaira építi. A szlovák Kosová M. és a cseh Klimová D. török népmondákról számol be. Apáthyová—Rusnáková Z. két Rozsnyó környéki magyar falu: Rudná és Kruzná (Rudna és Körös) családjainak társadalmi osztályozódásáról tájékoztat. A közlés elsősorban a társadalom-néprajzi kutatókat érdekelheti. Tanulságos még Stano P.-nak a 19. század második felében divatba jött „skansem'-szerű népi építkezés kiállításokról írott beszámolója is (Bécs: 1873; Prága 1895 és Budapest, millenáris kiállítás, 1896). Az anyagközlés rovatban publikált írások közül fel kell hívni a figyelmet Hcrváthová E.-nak a tótkomlósi szlovákok népi gyógyításáról és hiedelmeiről szóló munkájára, s Zatko fí.-nak a magyarországi szlovákok között összegyűjtött anyagának rendkívül gazdag összefoglalására, melyben a szlovák községek és városok társadalmi és szellemi kultúráját ismerteti. (SN 1971. 477. 1.) Az itt gyűjtött anyagnak az ad különös értéket, hogy legtöbbjét még az 1945—46-os években gyűjtötték. A Slovensky národopis további rovataiban (Diskusia, Glosy Rozhïady) a szlovák néprajztudomány aktuális eseményeiről, problémáiról, nemzetközi konferenciákról kapunk bőséges tájékoztatást. A Slovensky národopis-ban gyakran értesülhetünk a Nemzetközi Kárpát-kutató Bizottság munkájáról, munkaértekezleteiről, az évről évre megrendezett — ma már nemzetközi elismerést nyert Seminarium Ethnologicum akcióiról, a Szlovák Néprajzi Társaság munkájáról. A kezdetben nehezen induló könyvismertetési rovata évről évre javuló tendenciát mutat. Érdeklődési köre kiterjed nemcsak a cseh és szlovák, de a szomszédnépek szakirodalmára, köztük a magyarra is. MICHAL MARKUS Cesky lid Národopisny casopis. (Néprajzi folyóirat.) Praha. 1971. T. LVIII. 384. 1. — 1972. T. LIX. 256. 1. A Cesky lid a cseh néprajztudomány egyik legrégibb időszakos kiadványa. A folyóiratot még 1891-ben alapították. Kiadása nem volt egyenletes, mert a nehezebb háborús években, a különféle válságok és az elnyomatás éveiben több éven át szüneteltették s ez az oka annak, hogy az eddigiek során csak az 59. kötete jelent meg. Kiadói és szerkesztői is gyakran változtak. Az utolsó évtizedekben a folyóiratot a Csehszlovák Tudományos Akadémia Néprajzi és Folklór Intézete adja ki. A folyóirat különösen a háború utáni években ízléses és szép illusztrációkkal ellátott formában (sokszor színes fényképekkel kiegészítve) jelent meg. Az utolsó évfolyamaiban öt rovatot találunk; (1. cikkek-tanulmányok, 2. anyagközlés, 3. ismertetési rovat, 4. hírek. 5. bibliográfia) — ezek közül a cikkek-tanulmányok rovata a legtartalmasabb. A két utóbbi évfolyamban (1971—1972.) 21 tanulmányt olvashatunk.