A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. (Miskolc, 1972)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Koma, J.: Vyvoj a súcasny stav l'udového odevu v Kendiciach (Márkus, M.) - Tájékoztató az újabban kiadott szlovák nyelvű néprajzi kérdőívekről (Márkus, M.)

gyűjtési útmutatókban ez az elv csaknem minden kötetben következetesen és jó eredménnyel érvényesült. (Persze nem minden témánál egyformán!) A gyűjtési útmutatók valamennyi kötetében a kutatandó téma előbb nagyobb, majd kisebb fejezetekre tagolódik. E tagolás igen hasznos, mert így könnyebben tudjuk áttekinteni és fel is dolgozni a begyűjtött anyagot. Minden egyes kötethez jól összeállított bibliográfia kapcsolódik. Ezek persze nem egyformák. Pl. a szövés-fonás útmutatójában J. Patkóvá a bevezető részben a citált irodalmat rövid, de igen tartalmas, s helyesen kiértékelő jegyzetekkel (annotációval) is kíséri. Ez igen nagyban megkönnyíti és segíti a hazai és külföldi kutatót a további összehasonlító munkában. (Ügy gondoljuk, hogy a következő kötetekben ezeket a hasznos szempontokat továbbfejlesztik a szlovák néprajzosok.) Ha most az egyes köteteket vesszük sorra, akkor az I. kötetben (Podolák) igen értékesnek kell tartani az egyes fejezetek előtt azokat az apróbetűs összefoglalásokat, melyek a szóban forgó kutatási témát részletesebben világítják meg, s azokban a szlovák specifikumokra hívják fel a figyelmet. (Nézetünk szerint egyik-másik ilyen kiértékelő megjegyzés lehetett volna sokkal terjedelmesebb is.) Ennek a kötetnek egyedüli sebezhető pontja az, hegy az állattenyésztés tematikájából túlságosan preferálja a juhászatot. (A szlovák ,,valach"-pásztorkodás hagyományainak szempontjából ez talán magyarázható is volna, de ha arányba állítjuk a ló-, a szarvasmarha-, kecske, sertés- és baromfitenyésztés hagyományaival, akkor ezek jelentősége nagyon eltörpül a juhászat mögött.) A II. kötet (Urbancová) a mezőgazdálkodás kérdéseit tartalmazza. Itt azonban csak a talajművelés és a gabonaneműek termesztésének, szerszámainak kérdései találhatók. A szerzőnő tudatosan kihagyta a szőlő-, zöldségkertészetre és a kapásnövényekre vonatkozó kérdések felvetését. Igen értékesnek tartjuk az egyes fejezetek elején található összefoglalásokat, valamint az igen sokféle formájú és elnevezésű talajművelő szerszámok pontos, egységességre törekvő terminológiai meghatározásait. A III. kötet (Patkóvá) bevezető része a szlovák fonás-szövés kutatásainak igen lelkiismeretes és aprólékos összefoglalása (értékes irodalmi utalásokkal). Ebben a részben J. Patkóvá a kezdő gyűjtők számára is figyelemreméltó módszertani, gyűjtés-technikai tanácsokat ad, pl. hogyan kell a terepen az adatközlők bizalmát megnyerni, majd figyelmesen kivallatni, mi mindent kell az adatok feljegyzése során számbavenni? Ami a IV. és az V. köteteket (Horváthová) illeti, mindkettő terjedelemben kisebb az előbbieknél. Ennek egyik fő oka az, hogy a társadalmi és családi szokások hagyományai az eddigiek során sokkal szegényebben voltak felgyűjtve a szlovák szakirodalomban. A kérdések skálája azonban oly színes, hogy minden reményünk megvan arra, hogy a gyűjtési útmutatókkal a most meginduló újabb gyűjtőmunka gazdag és sok — eddig kevésbé ismert — néprajzi szokás-anyagot fog a felszínre hozni. (E kötetekből hiányoljuk a szokásos tartalomjegyzéket.) Összegezve az elmondottakat, az újabban kiadott szlovák néprajzi gyűjtési útmutatókról elmondhatjuk, hogy tematikailag és szerkezetileg jól összeállított gyűjtési segédeszközök. Tudomásunk szerint a legifjabb